Amikor aranyérről beszélünk, az egészséget érintő problémára gondolunk, pedig valójában aranyere mindenkinek van. A végbélben lévő vénákat értjük alatta; amikor ezek begyulladnak és megduzzadnak, akkor viszont már panaszokat okoznak. Gyakori jele a végbéltáji viszketés, vagy akár a vérzés és a fájdalom. Ha a végbélen belül alakul ki, akkor belső aranyérről beszélünk, ha azon kívül, akkor külsőről – ekkor már puszta kézzel is kitapintható az elváltozás.
A székrekedés és az aranyér kéz a kézben jár
Az aranyér kialakulása mögött általában a székrekedés áll. Utóbbi jellemzően nem egy önálló betegség, hanem egy tünet, amely a székletürítés vagy a bélműködés zavarát jelzi, de stressz hatására is jelentkezhet. Azzal jár, hogy a székletürítések ritkulnak (heti háromnál kevesebb lesz, vagy kettő között több mint 48 óra telik el), a folyamat lassú, csak erőlködés árán sikerül, és maga a széklet is szilárdabb, szárazabb, darabosabb és sötétebb. Gyakran együtt jár puffadással, hasfájással – ezek a panaszok pedig csak gáz- vagy székletürítéssel enyhülnek. A kellemetlenségek miatt az érintettnek a közérzete is rossz, ingerlékenység, étvágytalanság, alvászavar és kimerültség is jelentkezhet.
Az aranyér kialakulásához a székrekedés azáltal vezethet, hogy erőltetett székeléssel nő az ereken a nyomás. Ez a megnövekedett teher pedig csökkenti a vénák rugalmasságát, ami miatt azok megnagyobbodnak és vérrel telnek meg, ezáltal pedig gyengébbek, sérülékenyebbek lesznek. Mindez viszont a székrekedés rosszabbodásához vezethet: az aranyérrel járó kellemetlen tünetek, a viszketés, a fájdalom, vagy a vérzés miatt az érintett gyakran inkább halogatja a székletürítést, hogy ne kelljen szembesülnie velük. Ha ez elhúzódik, az a széklet felhalmozódását és végső soron még nehezebb székelést eredményezhet – ez pedig tovább rontja az aranyeret. A megnagyobbodott aranyér ráadásul fizikai akadályt is jelenthet a székletnek az ürítés során – ami így még nagyobb erőlködéssel járhat.
Otthoni módszerek, amik segíthetnek
Székrekedés esetén sokan nyúlnak székletlazítóhoz vagy hashajtóhoz. Utóbbi gyakori használata viszont nem ajánlott, mert fel tudja borítani a bélrendszer működését. Arra is érdemes figyelni, hogy csak akkor menjünk WC-re, amikor kell (ne várjunk, ne tartogassuk), és ne is üljünk tovább a toaletten, mint amennyit feltétlenül szükséges: ilyenkor ugyanis a végbélnyílás körüli erek megtelnek vérrel. Ha ez csak pár percig történik, az nem probléma, de ha mondjuk telefonozás vagy olvasás miatt 20-30 percen át ülünk rajta, az már túlzott megterhelést ró a vénákra.
Amivel még rengeteget segíthetünk a helyzeten, az az, ha sokat iszunk (legalább két liter vizet naponta) és figyelünk a rostfogyasztásra is. A folyadék és a rostok (egy felnőttnek általában 35-38 gramm az ideális belőle) is lágyítják a székletet és megkönnyítik annak ürítését, csökkentve ezzel az aranyérre nehezedő nyomást. A magas rosttartalmú ételek közé tartoznak a brokkoli, a bab, a búza- és zabpehely, a teljes kiőrlésű ételek és a friss gyümölcsök. Velük szemben az alkohol, a sok tejtermék (sajt vagy tej), a tojás, a sült- és gyorsételek, a finomított cukorral készült sütemények, kekszek és egyéb édességek, a feldogozott gabonafélék (fehér kenyér, fehér rizs például) csak rontják a székrekedést, ezért érdemes belőlük minél kevesebbet fogyasztani, vagy teljesen elhagyni az étrendünkből.
A végbéltáji erek terhelését úgy is tudjuk csökkenteni, ha leadjuk a fölös kilóinkat – vagy éppen úgy, ha arra törekszünk, hogy megtartsuk az ideális testsúlyunkat. Ehhez a táplálkozáson túl a rendszeres testmozgással tehetünk. Törekedjünk arra, hogy minden nap végezzünk valamilyen fizikai aktivitást, akár olyan egyszerűt is, mint 20-30 perc gyaloglás – ezáltal a beleket is mozgásra késztetjük.
Orvos tanácsát is kérjük ki
Azt is fontos megjegyezni, hogy a tartós székrekedés, illetve az aranyeres panaszok más problémára is utalhatnak, ezért mindenképpen forduljunk szakemberhez velük. A vizsgálat kellemetlen lehet, de ez ne tartson vissza, hiszen csak így derülhet ki, elegendőek-e az életmódbeli változtatások és különböző, vény nélkül kapható készítmények a tünetek enyhítésére, vagy szükség van-e az aranyér műtéti eltávolításra. Ha utóbbira is kerül a sor, akkor is fontos, hogy a fenti szokásokra odafigyeljünk, hiszen ezekkel a kiújulás esélyét is csökkenthetjük.
