A kávé antioxidánsokban gazdag, csökkentheti bizonyos szívbetegségek és a stroke kockázatát, segíthet a fáradékonyság és az aluszékonyság leküzdésében, javíthatja a kognitív funkciókat, enyhítheti a migrénes fejfájást, sőt az emésztést, így a zsírégetést is serkenti. Az esetek többségében tehát abszolút biztonságos, sőt mértékkel fogyasztva az egészségre gyakorolt hatása is bizonyított, a szakemberek azonban mégsem javasolják mindenkinek.
Kinek nem javasolják a kávét?
- Gyulladásos bélbetegségek – A Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) érintettjei jobb, ha kiiktatják. A betegségek aktív szakaszában legalábbis mindenképp kerülendő a kávézás, mert fokozhatja a hasmenést. Nyugalmi fázisban pedig érdemes kitapasztalni, milyen hatással van az emésztésre: van, akinél elég, ha tej nélkül fogyasztja, míg másnál így is panaszokat okoz.
- Reflux – Mivel a kávé fokozza a savtermelést, ráadásul a koffein ellazíthatja a nyelőcső alsó záróizmát, ezáltal megkönnyíti a gyomortartalom visszaáramlását. Ezzel pedig felerősítheti a kellemetlen tüneteket, a gyomorégést, a köhögést, a savas felböfögést, a nyelési problémákat, a maró érzést a nyelőcsőben, a rossz szájízt és a torokfájást.
- Magas koleszterinszint – A kávéban található cafestol nevű vegyület növeli az úgynevezett rossz, LDL-koleszterin mennyiségét.
- Epilepszia – A túlzott kávéfogyasztás provokálhatja a rohamokat. A koffein ráadásul gátolja a náluk leggyakrabban alkalmazott, topiramate tartalmú görcsmegelőző gyógyszerek felszívódását.
- Pánikbetegség, intenzív szorongás – A koffein agyi stimuláló hatása növelheti a pánikrohamok gyakoriságát.
- Zöld hályog – Akinek családjában előfordult már glaukóma, megelőzésképp ajánlott csökkentenie a kávéadagját, az ugyanis összefüggésben áll a szembetegséggel.
