Kétségtelen: azok számára, akik a kávét élvezeti értéke miatt fogyasztják, az egészségügyi hatásai kevésbé fontosak. Pedig a kávé egészségügyi előnyeiről számos tanulmány számolt be, melyek főleg a koffein érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszáltak.
A kávé hatásai: barát vagy ellenség?
A koffein világszerte a leggyakrabban fogyasztott növényi alkaloid, amely változó mennyiségben van jelen a kávéban, teában, üdítőitalokban, csokoládékban és energiaitalokban. Tiszta formájában a koffein maga egy keserű, fehér por, amely kiábrándító lehet egy igazi kávéfogyasztó számára.
Mérsékelt dózisokban a koffein stimulánsként hat a központi idegrendszerre, és ennek eredményeként fokozott éberséggel, kognitív képességek fokozásával és energiaszinttel jár együtt. Bár a gyümölcsöket és a zöldségeket széles körben tekintik kiváló antioxidáns forrásnak, de a kutatások szerint a kávé az egyik leggazdagabb antioxidánsokban:
- Cafestol: Ez az anyag szabályozza az epesavat. A Robusta és az Arabica kávészemekben egyaránt megtalálható.
- Trigonelline: Ez az egyik olyan vegyület, amely felelős a kávé aromájáért és keserű ízéért. Antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik.
- Klorogénsav: A zöld és pörkölt kávéban egyaránt bőségesen elérhető vegyület antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.
- Melanoidinek: Ez az elsődleges vegyület, amely felelős a kávé jellegzetes aromájáért. Gyulladáscsökkentő és antibakteriális funkciója is van.
- Kinin: A kinin egy másik antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező vegyület, amely hozzájárul a kávé keserű ízéhez.
- Hidroxifahéj savak: Ez a vegyületcsoport magas antioxidáns aktivitást mutat, például semlegesíti a szabad gyököket a szervezetben.
Mégis, hány csésze kávé egészséges naponta? A kutatások szerint a napi 2-3 csésze kávé rendszeres fogyasztása 22-30 százalékkal csökkenheti az agyi véráramlást. Ám más tanulmányok szerint, a heti 28 vagy ennél több csésze kávé elfogyasztása, 21 százalékkal növeli az idő előtti halálozás esélyét. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a tanulmányban szereplő, nagyobb mennyiségű kávét fogyasztók folyamatosan stresszes környezetben éltek és dolgoztak, ezért számos más hatás is hozzájárult a bekövetkezett halálukhoz.
A kávé hatása az erekre
A kávé, keringésre gyakorolt hatása jóval összetettebb, mint amilyennek látszik. A kávé hatása, vagyis a koffeinbevitel befolyásolja a szív- és érrendszert, és dózisfüggő módon befolyásolja az agyi artériák véráramlási sebességét. A kávé hatása a vérnyomásra egyénfüggő. A rendszeres fogyasztók vérnyomása minimálisan emelkedik a kávé hatására, míg azok, akik nem szoktak hozzá a koffein beviteléhez, átmeneti vérnyomás emelkedésre számíthatnak. Ezért, többnyire azt javasolják, hogy kerüljük a kávé (és más koffeinforrások) ivását mielőtt megmérjük a vérnyomásunkat.
A stroke kockázatát csökkentheti a kávé?
A vérnyomás mindenképpen fontos előrejelzője a szívrohamnak és a stroke-nak. Azoknál az embereknél, akiknél nem diagnosztizáltak szívbetegséget, a napi 1-3 csésze kávé rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegség, a stroke kockázatát, összehasonlítva a nem kávét fogyasztókkal. A szívelégtelenség kockázata idővel 5-12 százalékkal csökkent a minden nap elfogyasztott kávék után egy tanulmány szerint.
De hogyan csökkenti a kávé a stroke kockázatát? A magas vérnyomásban szenvedők négyszer nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot 80 éves koruk előtt. Több kutatás utal arra, hogy a kávéban lévő antioxidánsok csökkentik a vérnyomást, az LDL-koleszterin szintjét, javítják a véráramlást és védik a sejteket a szabad gyökök okozta károsodástól, így védenek a stroke kialakulása ellen.
