Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható és nincs ellene hatékony kezelési mód. A betegség korai felismerése - ezzel együtt a korai kockázati tényezők azonosítása és lehetőség szerinti kivédése - az egyetlen lehetőség arra, hogy előrehaladását le lehessen lassítani.
Van új a nap alatt
A Párizsi Agykutató Intézet kutatói új tanulmányukban - ami a Lancet Digital Health című folyóiratban jelent meg - statisztikai módszerekkel tíz egészségügyi problémát vagy tényezőt hoztak statisztikailag összefüggésbe az Alzheimer-kór kialakulásával és évekkel későbbi megjelenésével - írja a Medical News Today. Ezek közül legkorábban - akár már a betegség diagnosztizálása előtt 9 évvel - jelentkező probléma a súlyos depresszió. De ilyen még:
- a szorongás;
- a székrekedés;
- a rendellenes mértékű fogyás;
- a komoly stresszre adott reakció;
- az ízületi gyulladás egyik típusa, a nyaki gerinc spondilózis;
- a halláskárosodás;
- az alvászavarok;
- a gyakori elesés;
- és a fáradtság.
A következő lépés annak megállapítása lehet, hogy a felsorolt egészségügyi problémák kockázati tényezőknek tekinthetők-e, vagyis hozzájárulnak-e a betegség kialakulásához, vagy az agyban bekövetkezett változások korai, figyelmeztető jelei - közölte Thomas Nedelec, a tanulmány vezető szerzője.
Meglepő kockázati tényezőket azonosítottak
A tanulmányhoz a kutatók körülbelül 20-20 ezer, az Egyesült Királyságban és Franciaországban élő Alzheimer-kóros ember egészségügyi adatait elemezték. Ezeket összehasonlították egy hozzájuk biológiai nem és életkor alapján passzoló kontrollcsoport tagjainak adataival, akiknél a 15 éves vizsgálati időszak alatt nem diagnosztizáltak progresszív agyi betegséget. Összesen 123 egészségügyi állapotot vizsgáltak, ebből tíz állt statisztikailag szignifikáns kapcsolatban az Alzheimer-kór 2-10 évvel későbbi diagnózisával. Ezek közül néhányról, például a depresszióról, a halláskárosodásról és az alvászavarokról már korábban kiderült, hogy potenciális kockázati tényezők, ám ez a tanulmány volt az első, ami a székrekedést is - mint hét évvel a diagnózist megelőző állapotot - lehetséges kockázati tényezőként azonosította.
A kutatók azonban azt is hangsúlyozták, hogy noha az eredmények figyelemreméltóak, a tanulmánynak számos korlátja volt. Egyebek mellett számos, az Alzheimer-kór kialakulásához hozzájáruló kockázati tényezőt nem tudtak figyelembe venni, például az iskolai végzettséget, az etnikai hovatartozást, a genetikai hátteret, valamint a társadalmi-gazdasági helyzetet.
Még mindig nem tudunk eleget az Alzheimer-kórról
Számos tanulmány foglalkozott részletesen a demenciáért felelős agyi változásokkal, megerősítve, hogy ezek már évtizedekkel azelőtt elkezdődhetnek, hogy a kognitív képességek leépülésének érzékelhető vagy látható jelei lennének. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a probléma sok embert érint: világszerte körülbelül 55 millióan szenvednek demenciában, 60-70 százalékuk Alzheimer-kórral küzd.
