Így hat a negatív gondolkodás az agyra

Pesszimista, amolyan a "pohár mindig félig üres"-típus? Rossz hírünk van, hosszútávon ezzel árt a saját agyának.

Egy friss kutatás során a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy azok, akiknek folyton negatív gondolataik vannak, később nagyobb eséllyel tapasztalják meg a kognitív hanyatlást (értelmi hanyatlás, elbutulás), mint optimista társaik. Ráadásul a pesszimisták esetében az Alzheimer-kór kialakulásért felelős káros proteinek is nagyobb mennyiségben rakódnak le, így növelve ademencialeggyakoribb formájának számító betegség kialakulását. "Javasoljuk, hogy az ismétlődő negatív gondolkodást vegyék be a demencia kockázati tényezői közé" - nyilatkozta a CNN-nek Dr. Natalie Marchant, a University College London pszichiátere, a kutatás egyik vezetője.

Ne rágódjunk a múlton

Két éven át több mint háromszázötven 55 év feletti embernél vizsgálták a negatív gondolkodás - mint például a múlton való rágódás vagy a jövő miatti aggodalmaskodás - hatásait a szervezetre. A résztvevők egyharmadánál agyi PET-CT vizsgálatokat is végeztek, amelyek során azt nézték, hogyan alakulnak a tau és a béta-amiloid lerakódások, azaz két olyan káros fehérje felhalmozódása, melyek azAlzheimer-kórkialakulásához vezetnek. A felvételek alapján megállapították, hogy azok agyában, akik negatívan gondolkodnak, jelentősebb volt a lerakódás mértéke, ráadásul romló memóriával és nagyobb arányú kognitív hanyatlással is szembe kellett nézniük, mint a nem pesszimista alanyoknak.

A tanulmány arra is fényt derített, hogy a szorongás és a depresszió - ahogyan azt már korábbi kutatások is megállapították - jelentős összefüggést mutatnak az elbutulással. Azt is kiderítették a vizsgálatok során, hogy a káros fehérjék lerakódásai nem növekedtek a már depressziós és szorongó emberekben. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az ismételt negatív gondolkodás lehet az oka annak, hogy e két állapot hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához. "Figyelembe véve, hogy más tanulmányok összekapcsolják a demencia kialakulásának kockázatát a depresszióval és a szorongással, mi arra számítunk, hogy a krónikus negatív gondolkodás hosszútávon ezt a rizikót tovább növeli" - mondta Marchant.

Pesszimista, Alzheimer-kór, optimista, pesszimizmus, negatív gondolatok
Pesszimista, Alzheimer-kór, optimista, pesszimizmus, negatív gondolatok

Ez így még kevés

"Ez az első tanulmány, amely kimutatja az ismétlődő negatív gondolkodás és az Alzheimer-kór patológiája közötti összefüggést, és pontosabb módszert ad az orvosoknak a kockázat felméréséhez és személyre szabottabb beavatkozásokhoz" - mondta a kutatástól független szakértő, Dr. Richard Isaacson neurológus, az Alzheimer's Prevention Clinic alapítója. Véleménye szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen hatással vannak az agyra a negatív gondolatok. Isaacson hangsúlyozta, a tanulmány különösen fontos, s személy szerint azt is megváltoztatja, ahogyan ő gondozza veszélyeztetett betegeit a jövőben.

"Ez nem azt jelenti hogy egy rövidebb, negatív gondolatokkal teli időszak automatikusan az Alzheimer-kór kialakulásához vezetne" - hívja fel a figyelmet Fiona Carragher, a londoni Alzheimer-társaság vezető tisztségviselője. Kiemelte, további vizsgálatok szükségesek a gondolkodási minták és a betegség kialakulása közötti kapcsolat jobb megértése végett. Mint mondta, a tanulmányban résztvevők többségénél már korábban megállapították az Alzheimer-kór magasabb rizikóját, így most egy szélesebb, a teljes népességet jobban reprezentáló kutatásra van szükség, hogy kiderüljön valóban helyesek-e a megállapítások.

A negatív gondolatoknak is van néha létjogosultságuk, sőt néha még előnyünkre is válik a pesszimizmus. Összeszedtük, mikor. Kattintson korábbi cikkünkért.

Nézzük a pozitív oldalát

A tanulmány készítői szerint az olyan mentális gyakorlatok, mint például a meditáció segíthetik a pozitív gondolkodást, miközben csökkentik a negatív gondolatok számát. E feltételezésük alátámasztására szeretnének is elvégezni egy kutatást a közeljövőben. "Gondolatainknak kézzelfogható hatása lehet a fizikális egészségünkre, legyenek akár negatívak, akár pozitívak" - mondta a tanulmány társszerzője Dr. Gael Chételat, a Université de Caen-Normandie kutatója. Úgy fogalmazott, a mentális egészség megőrzésének kiemelkedő közegészségügyi prioritásnak kellene lennie, mivel nemcsak az emberek rövidtávú egészsége és jóléte szempontjából fontos, hanem azért is, mert befolyásolhatja a demencia kialakulásának kockázatát is.

A korábbi kutatások egyébként alátámasztják e mostani tanulmány szerzőinek hipotézisét. Például egy 2019-es vizsgálat arra jutott, hogy az optimista embereknél kisebb a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halál kockázata, mint a pesszimistáknál. Valójában, minél pozitívabb hozzáállású valaki, annál védettebb a szívroham, a stroke és bármely más halálokokkal szemben.

De nemcsak emiatt éri meg optimistának lenni. Tudósok ugyanis már azt is bizonyították, a pozitív gondolkodók egészségesebben táplálkoznak, erősebb az immunrendszerük, és jobbak például a tüdőfunkcióik. "Valószínűleg azért, mert az optimistáknak ideálisabb az életmódjuk (gyakrabban sportolnak, kevesebb köztük a dohányos, jobban ügyelnek táplálkozásukra)" - mondta Dr. Alan Rozanski, az Icahn School of Medicine at Mount Sinai kardiológus professzora, aki már évek óta kutatja az optimizmus egészségügyi hatásait. Úgy fogalmazott, az optimistáknak jobbak a problémamegoldó és megküzdési képességeik, gyakran még azelőtt felismerik a bajt, hogy bekövetkezne, s nem restek lépéseket tenni a megelőzés érdekében.

Gyakoroljuk az optimizmust

Ha esetleg nem tudnánk eldönteni, hogy pesszimisták vagy optimisták vagyunk-e, akkor érdemes kitölteni egy úgynevezett életszemlélet-tesztet (life orientation test). Ha azonban tudjuk, hogy jellemzően negatívan állunk a dolgokhoz, akkor se essünk kétségbe. A pozitív gondolkodás ugyanis fejleszthető. Korábbi kutatások például arra jutottak, hogy két hétig napi 30 perc meditáció már mérhető változásokat okoz az agyban. De több régebbi tanulmány elemzése alapján a kutatók arra jöttek rá, hogy az egyik leghatékonyabb módszer az, ha elképzeljük a "legjobb önmagunkat". Ez valójában annyit tesz, hogy megpróbáljuk a lehető legrészletesebben vizualizálni önmagunkat, a célokat, melyeket el szeretnénk érni, és a problémákat amiket meg fogunk oldani. Már pusztán ezek elképzelése is segíthet abban, hogy elkezdjünk optimistábban tekinteni a jövőre.

Ha ezek esetleg nem lennének számunkra vonzó gyakorlatok, tegyük próbára a hála erejét. Minden nap szánjunk arra néhány percet, hogy leírjuk, miért vagyunk hálásak. Ez segíthet abban, hogy meglássuk a jó dolgokat az életben, és amíg ezt a listát készítjük, addig is csak pozitív élményeket idézünk fel, ami tovább növeli az optimizmusunk. De alkalmazhatunk olyan kognitív viselkedésterápiás módszereket is, mint az átkeretezés. Ennek során egy adott eseményt alternatív módon közelítünk meg, s a felmerülő negatív gondolatokat megpróbáljuk átfogalmazni, hogy sokkal bizakodóbb, optimistább színezetet kapjon az adott szituáció.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20, +26 °C
Minimum: +0, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadékra nem kell készülni. Délután a napsütés mellett csak kevés gomolyfelhő jelenik meg, de ezekből csapadék nem lesz. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 0, 7 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 26 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Csütörtökön nem érketik front. Hideg lesz a reggel, fennáll a megfázás veszélye, és a kopásos eredetű ízületi bántalmak is felerősödhetnek. A délelőtti gyors melegedés alatt vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. A napsütés javítja a hangulatot és a közérzetet. A délutáni hőérzet a kellemes tartományban alakul. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció