A hazai népesség nagyjából 20-25 százaléka szenved légúti allergiás náthában és/vagy kötőhártya-gyulladásban. A betegek száma az utóbbi 10-15 évben megduplázódott és folyamatosan nő. Előrejelzések alapján 20 év múlva eléri az 50 százalékos arányt. Egyre többen fordulnak tehát orvoshoz szénanáthás tüneteikkel. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont főorvosa válaszolt.
Mi okozza az allergiás tüneteket?
Az allergia lényegében a immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található - egyébként ártalmatlan - anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ezért ellenanyagot termel. Légúti allergiánál ez az IgE típusú specifikus ellenanyag. Pollenallergia esetén az allergén a pollen, vagyis a virágos növények virágpora.
Melyek a gyakori allergén növények?
Magyarországon a mintegy 2000-féle virágzó növényből körülbelül 250 faj pollenje viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő főbb csoportok pollenszórása sokszor már februárban elkezdődik - a mogyoróval -, majd a fafélék, májustól pedig a fűfélék következnek. Ekkor virágzik a nyárfa is, amelynek magszőre sokakat kínoz, de ez is inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék – például a parlagfű – okoznak kellemetlen panaszokat az érzékenyeknél.
Mitől függ, hogy ki lesz allergiás?
Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata megközelítőleg 25 százalékkal, ha pedig mindkét szülő allergiás, akkor 50 százalékkal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10 százalék). A hajlam azonban még nem jelent betegséget, maga az allergia bizonyos külső-belső tényezők hatására alakul ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz vagy akár ezek kombinációja. Érdekesen hangozhat, de a túlzott higiénés szokások, a gyermekek "steril" körülmények között tartása is az immunrendszer módosulását, vagyis az allergia kialakulását segíti elő.
Hogyan lehet a pollenallergiát kezelni?
Az allergia tüneteinek gyógyszeres kezelése nagyon fontos. Nemcsak a beteg jobb életminősége szempontjából, hanem azért is, mert az asztma kialakulásának kockázata sokkal magasabb kezeletlen allergia esetén. Az allergiára ható orrspray szteroidot vagy antihisztamint tartalmaz. Az egyéb orrspray-k használata azonban nem javasolt. Az antihisztaminos tabletta, szemcsepp szintén a tünetekre hatásos kezeléshez tartozik.
Létezik végleges megoldás allergiás tünetek ellen?
A pollenallergia oki – az allergia okára, nemcsak a tüneteire ható – kezelése az immunterápia. Ez jelenleg Magyarországon nyír-, fű- és parlagfű-allergia esetén érhető el. Egyre népszerűbb a szájon át alkalmazható immunterápia (SLIT- sublingulais immunterápia) is. Ennek előnye, hogy az allergiás immunválaszt „emlékező” immunválasszá alakítva megszüntetheti az allergiát, de legalábbis jelentősen enyhíti. Érdemes már korán megkezdeni az immunterápiát, így elkerülhető a tünetek súlyosbodása és az asztma kialakulása. Megkezdésére az allergén növény virágzása előtt legalább 2 hónappal van lehetőség.
Mi a teendő a tünetek jelentkezése esetén?
Allergiás tünetek megjelenésekor allergológushoz kell fordulni. A típusos panaszok alapján a gyógyszeres tüneti kezelés azonnal megkezdhető, vérből az allergén vizsgálata ekkor is lehetséges. Bőrteszttel vizsgálni viszont csak szezonon kívül javasolt. Ha ismert az allergén, és elérhető rá immunterápia, akkor azt a következő szezon előtt javasolt megkezdeni. Addig is tüneti kezelést lehet alkalmazni.
