A hisztamin egy biológiai anyag (biogén amin), amely egy aminosav lebomlása során keletkezik. Régebben azt hitték, csak az allergiás reakciók kiváltásában van szerepe (főleg az allergiás folyamatok során szabadul fel a hízósejtekből), de azóta kiderült, hogy más feladata is van. Például idegsejtek is tudnak a hisztamin révén kommunikálni egymással, ebből adódóan az anyag az idegrendszeri jelátvitel szempontjából is fontos.
Életideje a szervezetben nagyon rövid, mindössze 10-60 perc. Ha viszont lebomlási folyamata valami miatt sérül – például mert nem termelődik elég lebontóenzim –, akkor a hisztamin túlzott mennyiségben lesz jelen a szervezetben. Ilyenkor alakulhat ki rá túlérzékenység, egyfajta intolerancia, amely nem keverendő az allergiával. A főképp bélrendszeri és bőrgyógyászati tüneteket ez a túlérzékenység okozza. Nincsenek pontos adatok a hisztaminintolerancia gyakoriságára, de a probléma előfordulása 5-7 százalékosra tehető. Fiataloknál és középkorúaknál gyakrabban fordul elő, és inkább nőket érint.
A legjellegzetesebb panaszok
Már régóta megfigyelték, hogy bizonyos ételek fogyasztása egyeseknél allergiás jellegű tüneteket válthat ki, de ennek okát nem ismerték. A legjellegzetesebb panaszok a bőrt érintették. A betegek észrevették, hogy például pezsgő fogyasztása után 10-15 perccel hirtelen kipirulás, az arcon és a nyakon melegségérzet, esetleg viszketés jelentkezik (a pezsgőnek nagyon magas a hisztamintartalma).
Rájöttek arra is, hogy a hisztaminintolerancia bélpanaszokat és légúti gondokat is okozhat. Utóbbiak közül az orrfolyást, a tüsszögést, az orrviszketést lehet kiemelni, de súlyosabb esetben asztmás tünetek is jelentkezhetnek. Ezek a problémák a hisztaminban dús ételek elfogyasztása után 1-2 órán belül alakulnak ki. A bélpanaszok közül a hasi görcsöt, a hasmenést, a haspuffadást és a hányást lehet kiemelni. Ezek szintén az étkezést követően 1-2 órán belül válnak érezhetővé. A tünetek mindenkinél mások, nehéz általános panaszokat megnevezni
A panaszokat elsődlegesen a túlzott hisztaminbevitel és a hisztamint bontó enzim hiánya, csökkent mennyisége okozza. Egyelőre még nem igazolt, hogy ez miért alakul ki, de feltételezhetően valamilyen bélkárosító fertőzés áll a hátterében. Lehet ok az úgynevezett áteresztő bél szindróma is, de szerepet játszhat a kialakulásban a valódi gluténérzékenység (cöliákia) és a nem-cöliákiás gluténszenzitivitás (NCGS) is. Mindezek azért lehetnek kiváltó okok, mert az alapbetegségek károsítják a bélnyálkahártyát.
Még vizsgálják, hogy a hisztaminintolerancia lehet-e genetikai eredetű, tehát öröklődhet-e. Ezt a feltételezést arra alapozzák, hogy egyes embereknél vélhetően adottságként alacsonyabb a hisztaminbontó enzim szintje. Nekik már az panaszt okozhat, ha, mondjuk, párfalatnyi halat megesznek, míg másoknak több szelet sem probléma. Vizsgálják a bélflóra szerepét is, egyes bélbaktériumok ugyanis képesek bontani a hisztamint, míg mások provokálhatják, hogy a sejtek hisztamint bocsássanak ki.
Mi segíthet?
Hisztaminintolerancia esetén kerülni kell a hisztamint tartalmazó ételeket, illetve azokat a gyógyszereket, amelyek gátolják a hisztamint bontó DAO enzim működését. A gyógyszerek között ilyenek egyes fájdalomcsillapítók és helyi érzéstelenítők, de vannak ilyen antibiotikumok is. Az ételek közül a halakat és a rákokat, a savanyú káposztát és a kovászos uborkát lehet kiemelni, de ide tartoznak a penészes sajtok, illetve a nagyobb mennyiségű tojásfehérje is. Sok hisztamin van az olyan füstölt árukban is, mint a szalámi, a kolbász és a sonka. Lehet még említeni a spenótot, a paradicsomot, a padlizsánt, a babot, a szóját, a földimogyorót, a diót és a kesudiót is. Több hisztamint tartalmaznak a csokoládék és a kakaós élelmiszerek, de ilyenek a citrusfélék is. Az ecet szintén.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Mivel a hisztamin hőre nem bomlik, ami a sütés-főzés előtt az ételben volt, nagyrészt utána is benne marad. A halakról azt is érdemes tudni, hogy minél tovább tárolják őket nem fagyasztva, annál több hisztamin képződik bennük. Célszerű kiiktatni az étrendből a DAO enzim működését gátló ételeket és italokat is. Ilyenek az alkoholok, a fekete és a zöld tea, a maté tea, a nyers tojásfehérje, a felhasznált baktériumtörzsektől függően egyes joghurtok, illetve az élesztő, amely a hisztamintermelés katalizátora.
A DAO enzimet lehet pótolni is, de az erre szolgáló készítmény beszerzése Magyarországon még nehézkes. Fontos az is, hogy az érintettek törekedjenek a bélflóra rendbetételére. Ezt azok a probiotikumok segíthetik, amelyek többféle hasznos baktériumot tartalmaznak.
A panaszok az esetek jelentős részében 3-5 év után spontán is megszűnnek. Ez is azt erősíti, hogy a kiváltó ok valamilyen fertőzés vagy egyéb nem genetikai tényező. Ha a háttérben gluténérzékenység vagy áteresztő bél szindróma húzódik meg, akkor a hisztaminintolerancia megszüntetését ezek megfelelő kezelése gyorsítja. Ezt követően nem azonnal, de pár hónap után regenerálódik annyira a bélnyálkahártya, hogy a tünetek megszűnnek vagy jelentősen enyhülnek.
Legjobban: