De hogyan és mit szedjünk és van e fontosabb a vitaminoknál?
A nyugati ember étrendje már a múlt évezredben is teljesen más volt. Ha csak hazánk viszonylatában nézzük, a rendszerváltozás előtt még a háztartásokban több volt természetes alapanyag, és kevesebb a feldolgozott élelmiszer. Konzervek voltak, de fagyasztott, előre elkészített ételeket nem ettek az emberek napi szinten. Nem csoda, hogy akkoriban a szezonalitás volt az uralkodó irány a konyhában is: az évszaki változásokat követtük az étkezésünkkel. Manapság kevésbé főznek az emberek, kevés otthon a friss élelmiszer. A gyerekek épphogy ismerik a gyümölcsöket, zöldségeket, de természetes állapotukban alig fogyasztják őket. És ha hozzájuk is jutnak, vajon azok földben vagy tápoldatban, a fán vagy a hűtőházban értek-e meg,
Élet a C vitaminon túl
Régebben a legjobban elfogadott vitaminpótlás a C- vitamint érintette. Ma már tudjuk – a Covid óta még inkább – hogy milyen fontos a D-vitamin az immunrendszer védelméhez. De szükség van rá a tüdő és a szív normális működéséhez, a magas vérnyomás leküzdéséhez, az inzulin rezisztencia kialakulásának megelőzéséhez; hiányát az erek rossz állapota, a legyengült immunrendszer és a törékeny csontok mutatják. Megfelelő D-vitamin szint esetén a népbetegségek várhatóan csak később vagy kevésbé súlyos formában jelenhetnek meg. Ahogy C-vitaminból is változó a napi ajánlott dózis, úgy D-vitaminból is. Kevesebbet, kell belőle szednie, aki a természetben dolgozik, és többet annak, aki irodában, annak ellenére is, ha kint verőfényes napsütés van. A B-vitaminok csak együtt tudnak jól működni, amint az egyikből hiány van, a többi se működik jól, ezért árulják komplex készítményekben őket. E-vitaminból is az a jó, ha nem csak egy, hanem vegyes tokoferolból áll össze a kapszula. A koenzim q10 jelentős mértékben csökkentheti az erek és a szív károsodásait, de 30-35 éves kor után már érdemes pótolni. Ma már tudománya van annak, hogy mely táplálékkiegészítők, és azok mely formulái, hogyan szívódnak fel, milyen formulában tudnak a legjobban hasznosulni, mit mivel kellene együtt alkalmazni.
Az elfelejtett ásványi anyagok
Egyre inkább a figyelem központjába kerülnek az ásványianyag deficitből kialakuló betegségek. Az ásványi anyagok, nyomelemek pótlása sajnos nem kap elegendő figyelmet, pedig számtalan kórkép bizonyítottan köthető a hiányukhoz. A probléma leginkább a hormonrendszert érinti, hiszen ahhoz, hogy hormonok termelődni és működni tudjanak ásványianyagra van szükség. A magnézium, a szelén, a króm és a cink mind elengedhetetlen a pajzsmirigy, a petefészek és herék működéséhez, az inzulin felhasználáshoz. Hamarabb lesz hiányállapot, inzulinrezisztencia, pajzsmirigy alulműködés a nőknél, mert ők a rendszeres menstruációval sok vért és ásványi anyagot veszítenek el. A stresszhatások és a cukros, tartósítószeres feldolgozott élelmiszerek is elviszik a vitaminokat, kiürítik az ásványianyagokat a szervezetből. A népbetegségek egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek, talán azért is, mert a környezetszennyező anyagok is egyre erősebben károsítják a szervezetet. A magnézium például azon ásványi anyagok közé tartozik, amelyiket mindenkinek kellene pótolnia. Több száz enzim és sejtfolyamat működésében játszik szerepet: az összes hormontermelő szervünk, a cukorháztartás, az energiatermelő folyamatok, a Q10 és a d vitamin előállítása is mind függ tőle.
Ásványi anyag étrend-kiegészítő vásárlása
Milyen formában hasznosulnak a legjobban? Figyeljünk oda, hogy a magnéziumban melyik fajta sója szerepel és mennyi a készítményben az elemi magnéziumtartalom. A szelén és a króm is szerves formák-e, amelyek élesztőalapon készülnek. Abban a csonterősítő készítményben, amiben van D vitamin is, szerepel-e benne K2 is, ami felelős azért, hogy a kalcium eljusson oda, ahol szükség van rá. Az antioxidánsként is alkalmazható szelént pajzsmirigyproblémától függetlenül mindenkinek kellene szednie, hiszen ahogy sok helyütt Európában, Magyarországon is szelénhiányos a termőtalaj. A cink táplálja az egészséges petetüszőket, és elengedhetetlen a spermium termelődéshez, így a férfi termékenység legerősebb támogatója. A króm viszonylag gyakori nyomelem, sok élelmiszerben megtalálható, azonban nagyon kis mennyiségben. A króm és a magnézium fontos a szénhidrát anyagcsere folyamatában, hogy az inzulin eljusson a sejtekhez.
Most már tudjuk, hogy számos kórkép
kezelésének egyik leghatásosabb módja lenne az ásványianyag-pótlás. Ráadásul
számos gyógyszer is elhasználja a vitaminokat vagy megakadályozza a
felszívódásukat.
Írta: Balla Réka gyógyszertári szakasszisztens
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: