Egyre jobban félünk a természettől

A városi élet együtt jár azzal, hogy egyre inkább eltávolodunk a természettől. Sokakban ez irracionális félelmeket, fóbiákat vált ki a természettel és az állatokkal szemben: ez valószínűleg a személyes tapasztalatok hiánya miatt alakul ki. Mentális egészségünkre ráadásul kifejezetten káros, hogy olyasmik miatt szorongunk, amik nem jelentenek közvetlen veszélyt.

A biofóbiának, azaz a természettől való félelemnek egy-egy fajtáját valószínűleg te is megtapasztaltad már életed során: gondolj csak arra, amikor kiráz a hideg a pókok (arachnofóbia) vagy a kígyók (ofidiofóbia) látványától, akár csak gondolatuktól is. A biofóbia félelmet jelent bizonyos fajoktól, vagy általános idegenkedést a természettől. Ettől az érintettek inkább az ember alkotta technológiákhoz, műalkotásokhoz, építményekhez fordulnak ahelyett, hogy a természetben vagy az állatokkal töltenék az idejüket - írja a The Conversation.

A fóbiák olyan zavarok, ahol bizonyos helyzetben intenzív, irracionális szorongás jelenik meg. A szó görög eredetű, a "phobosz" eredetileg ugyanis rettegést, félelmet, menekülést jelent.

Ennek részben evolúciós oka van, hiszen őseink számára a természet tele volt veszélyforrásokkal. Ma viszont az emberiség fele nem kerül közvetlen kapcsolatba olyasmikkel, amik irracionális félelmet váltanak ki belőlük (például mérges kígyókkal). Ez azért is aggasztó, mert ez felesleges szorongást vált ki, ráadásul olyan élményektől fosztják meg magukat az érintettek, amelyek jó hatással lennének az egészségükre.

pók pohárban
Sokan rosszul lesznek a pókok látványától is. Fotó: Getty Images

Több elmélet is született már arra vonatkozólag, miért alakulhat ki ez az irracionális félelem. Az egyik szerint egyre kevesebben vannak közvetlen kapcsolatban a természettel, mivel életük nagy részét városokban töltik. A személyes tapasztalatok, illetve a megfelelő információk hiányában sok mindent veszélyesebbnek gondolhatnak, mint amilyen valójában. Ugyanakkor ezt a területet még nem sokan vizsgálták: ha igen, akkor is csak célzott, egyszeri felmérések révén gyűjtik össze. Így viszont nem lehet megállapítani, hogyan változtak a fóbiák az évek során.

Egy friss kutatás viszont a fóbiákra vonatkozó Google-kereséseket vizsgálta meg 2004 és 2022 között. Azt találta, hogy ebben az időszakban csak nőtt az érdeklődés a természettel összefüggő fóbiákkal kapcsolatban. Egyre "népszerűbb" például az ofidiofóbia, illetve a mizofóbia, azaz a baktériumoktól való rettegés. Utóbbira a legtöbben a koronavírusjárvány alatt kerestek rá. A legtöbb biofóbia viszont stagnáló vagy negatív tendenciát mutatott. A legkeresettebb pedig továbbra is az arachnofóbia; ez összhangban van azzal, amire más kutatások jutottak.

Jobban félnek Európában, mint Afrikában?

Az is kiderült, hogy a biofóbiák országonként is eltérők lehetnek. A természettel kapcsolatos fóbiák iránti érdeklődés a nagy, stabil és régóta fennálló városi lakossággal rendelkező országokra jellemző leginkább, mint például Ausztrália, Kanada, Németország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Ezzel szemben számos kisebb, de gyorsan növekvő városi népességgel rendelkező, főleg afrikai és közel-keleti ország kisebb online érdeklődést mutatott a természettel kapcsolatos fóbiák iránt.

Ugyanakkor a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a különbségek oka eredhet az internet-hozzáférésben tapasztalható eltérésekből is. Például a városi lakosság általában jobb internet-hozzáféréssel rendelkezik, és ez magyarázhatja a biofóbiák keresésének alacsonyabb előfordulását a vidéki területeken. Az is lehet, hogy utóbbi területeken a természeti jelenségektől, állatoktól való félelem kifejezetten hasznosnak bizonyul, és ezért nem keresnek rá megoldást az emberek az interneten. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyes országokban, például Kínában és Oroszországban jellemzően nem a Google-t használják az internetes keresésekhez.

Ugyanakkor az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a természettől való elszakadás a városi élet miatt sok modern társadalomban növekszik. Ennek pedig nagy hatása van a mentális egészségre, mivel a távolság megalapozatlan félelmeket kelt más életformáktól. A szerzők azt javasolják, hogy gondoljuk át a természettel való viszonyunkat, és inkább erősíteni próbáljuk meg azt, ne pedig gyengíteni.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Fokozatosan javulnak a látási viszonyok, de még így is nagyrészt borult, párás, helyenként tartósan ködös idő valószínű - legfeljebb kevés helyen szakadozhat átmenetileg a felhőzet. Helyenként szitálás, északkeleten akár kisebb eső is előfordulhat. Nagyrészt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, de Sopron és a Bakony térségében olykor előfordulhatnak élénk széllökések.A hőmérséklet alig változik, az időszak során 2 és 8 fok között alakul. Még pár napig frontmentes idő várható.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!