A csendes gyilkosként is emlegetett magas vérnyomás igen sok embert érint, és kezeletlenül olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus. A hipertónia fennállhat önmagában, ám más betegségek is eredményezhetik – ilyenkor másodlagos magas vérnyomásról beszélünk. Hogy milyen hormonális zavarok emelhetik meg a vérnyomást, azt dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa mondta el.
Betegségek kiváltotta magas vérnyomás
A legtöbb esetben esszenciális magas vérnyomásról van szó, azaz azonosítható ok nélkül magas a vérnyomás. A problémának kb. 15-25 százaléka másodlagos, ez azt jelenti, hogy tudható, mi váltja ki a hipertóniát. A másodlagos magas vérnyomást általában a veséket, artériákat, szívet vagy az endokrin rendszert érintő állapotok idézik elő. Ilyen esetekben fontos az alapbetegség terápiája is.
Sajnos a rutinvizsgálatoknál sok esetben nem néznek utána, van-e valamilyen kóros állapot vagy betegség, ami a magas vérnyomáshoz vezet, így gyakran nem derül ki, hogy a problémát valami kiváltja. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek a magas vérnyomás másodlagos voltára utalnak. Ilyenek például az alábbiak:
- Rezisztens magas vérnyomás: a vérnyomás tartósan 140/90 Hgmm-nél magasabb, annak ellenére, hogy három különböző vérnyomáscsökkentőt is kipróbáltak (amelyek diuretikumot is tartalmaznak, megfelelő dózisban).
- Az illető 30 évesnél fiatalabb, nem elhízott.
- Hirtelen lép fel a magasabb vérnyomás.
Ezek a hormonzavarok okozhatnak magas vérnyomást
- Cushing-szindróma: a mellékvesék túl sok kortizolt termelnek, amely egyfajta stresszhormon. Ennek hatására nő a vértérfogat, a szervezet érzékenyebben reagál az adrenalinra/noradrenalinra, így megnő a vérnyomás. A problémát csak súlyosbítja a szintén a betegség tüneteként fellépő elhízás is.
- Aldoszteronizmus: a mellékvesék túl sok aldoszteront termelnek (Conn-szindróma). Az aldoszteron a só- és vízháztartás egyensúlyának fenntartásáért felelős, így ha túl sok van ebből a hormonból, akkor az káliumvesztést és nátrium-visszatartást okozhat. Mivel a szervezet túl sok vizet tart vissza, megnő a vértérfogat és a vérnyomás.
- Pheochromocytoma: ez egy ritka – általában nem rosszindulatú – mellékvese-daganat, amely miatt túl sok adrenalin és noradrenalin hormon termelődik. Ezen hormonok már kis mennyiségben is megemelik a vérnyomást, ám ha tartósan nagyobb mennyiségben vannak jelen, úgy komoly vérnyomásproblémákat okoznak.
- Pajzsmirigyproblémák: a pajzsmirigy-túlműködés hatására a szervezet működése fokozottá válik – felgyorsul az anyagcsere, az emésztés, nő a pulzus és a vérnyomás is.
- Hyperparathyreosis: a mellékpajzsmirigyek szabályozzák a kalcium és a foszfát szintjét a szervezetben. Ha a mirigyek túl sok mellékpajzsmirigy-hormont (parathormon) szabadítanak fel, a vérben lévő kalcium mennyisége megnő, ami a vérnyomás emelkedését váltja ki.
- Akromegália: az agyalapi mirigy túl sok növekedési hormont (GH) termel már a növekedés lezárulása után. Ez leginkább a kéz/lábfej, ujjak, nyelv megvastagodásában, kiemelkedő szemöldökcsontban, hordó alakú mellkasban nyilvánul meg. Az állapot nagyon gyakran magas vérnyomással jár együtt, ráadásul a cukorbetegség kialakulásának esélyét is megnöveli.
Az alapbetegséget és a vérnyomást is kezelni kell
Nagyon fontos, hogy ha másodlagos magas vérnyomásról van szó, nem szabad csupán a vérnyomás csökkentésére fókuszálni, az alapproblémát is kezelni kell – figyelmeztet dr. Mutnéfalvy Zoltán. Ennek hiányában nemcsak hogy nem lehet hatékony és tartós vérnyomáscsökkentést elérni, de a jelen lévő betegségek egyéb súlyos szövődményeket is okozhatnak. Szerencsére a legtöbb endokrin zavar gyógyszeresen kezelhető, ám ha valamely hormon túltermelődését például adenoma (jóindulatú daganat) okozza, úgy fontos a tumor műtéti eltávolítása.
