A fülzúgás külső hanginger nélkül fellépő szubjektív hangjelenség, melyet a beteg a fülében hall. A beteg által észlelt hangot nem külső hangforrás okozza, hanem a fülben, illetve a fül környezetében keletkezik. A fülzúgás nem önálló betegség, hanem valamilyen fülbetegség vagy koponyaűri történés kísérő jelensége. Kialakulhat a fül saját betegségei, a fül környékén zajló folyamatok, az idegrendszer betegségei és a keringés helyi és általános zavarai következtében.
A fülzúgás okának kiderítésében a zúgás sajátosságai vannak segítségünkre. A fülzúgás az alapbetegségtől függően vagy féloldali, vagy mindkét oldali. A zúgás fennállhat folyamatosan, de időszakos panasz is lehet, intenzitása lehet állandó vagy változó, lehet magas vagy mélyhangú.
A fülbetegségek közül a külső-, közép- és belsőfül betegségei egyaránt okozhatnak fülzúgást.
Külsőfül betegségek közül legtöbbször a hallójárat elzáródásával járó folyamatok okoznak fülzúgást, pl. a banális fülzsírdugó, hallójárati idegentest.
A középfül betegségek közül a savós és a nyálkás középfülgyulladás, a hallócsontok rezgését gátló folyamatok első tünete lehet a beteg fülben érzett zúgás.
A belsőfül betegségek közül hallóideg-károsodásokat - pl. a korral járó halláscsökkenést, a zajártalmat, az ún. heveny halláscsökkenést (ez egyik pillanatról a másikra jelentkező, hallóideg-károsodásból származó hallásromlás) - szinte mindig kíséri fülzúgás. Az ún. Meniere-kór illetve tünetcsoport tipikus tünete a halláscsökkenést és szédülést kísérő zúgás. Hallóideg-károsodást kiváltó gyógyszerek fülzúgást is okoznak.
A középfülben vagy a hallóidegen előforduló jóindulatú daganatok első tünete lehet a fülzúgás. A fül környéki betegségek között a nyakcsigolya betegségek, pl. a nyakcsigolyák meszesedése igen gyakran okoz fülzúgást. Gyakran jár fülzúgással az agytörzsi keringési zavar. Magas vérnyomás, szívbetegségekhez társuló keringésromlás szintén okoz fél- vagy mindkét oldali fülzúgást. Erek lefutási rendellenessége, szűkülete vagy kóros tágulata pulzus szinkron fülzúgást válthat ki.
Érelmeszesedésben szenvedő betegek inkább fejzúgásról panaszkodnak, de kétoldali fülzúgás is kínozhatja őket. Fülzúgást panaszolhat a hisztériás, neuraszténiás beteg, de bármely neuropszichiátriai betegségben előfordulhat. Mivel a fülzúgás különböző helyről kiinduló, különböző természetű betegségek tünete lehet, az alapbetegség kiderítése nélkül kezelése nem lehetséges.
Fülzúgás esetén mindig fel kell keresni mind a fül-orr-gégészt, mind a családorvost. A fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat után legtöbbször részletes, többirányú hallásvizsgálatra is szükség van, továbbá a koponya röntgenvizsgálatára is sor kerülhet. A családorvosnak a szív- és keringési betegségek, vérképzőszervi megbetegedések, stb. kiderítésében van szerepe.
A fülzúgás kezelése nem könnyű. Természetesen elsősorban az alapbetegséget kell kezelni. Ha az alapbetegség kezelése mellett (pl. kezelt és egyensúlyban tartott magas vérnyomás) is megmarad a fülzúgás, tüneti kezelést - pl.: keringés javítást - alkalmazhatunk. A rendelkezésre álló tüneti kezelésekre a betegek nem egyformán reagálnak. Egy-egy beteg kezelése során több gyógyszer is sorra kerülhet. Tudomásul kell vennünk - mind a betegnek, mind a kezelőorvosnak -, hogy nincs biztos kezelési mód.