A fülzúgás vagy fülcsengés (tinnitusz) nem betegség, hanem egy tünet, amely mögött több ok is állhat. Kiválthatja például a fülben felgyülemlett fülzsír, valamilyen fülfertőzés, túl sok koffein, tartós erős zaj, az idegeket irritáló állkapocs-, gerinc- vagy nyakproblémák, magas vérnyomás, érszűkület vagy krónikus stressz, de egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet.
Otthoni kezelési lehetőségek fülzúgás esetén
A fülzúgás kezelési módja nagyban függ a kiváltó októl. Fülzsírdugó vagy fülfertőzés esetén például bevethető a borogatás és a fülcsepp, túlzott koffeinfogyasztás esetén pedig értelemszerűen a bevitel visszafogása jelent megoldást. A stressz vagy izomgörcs miatt jelentkező fülzúgásra a légzőgyakorlat, a meditáció és az izomlazítás hathat jótékonyan, de segíthetnek a finom nyakmozgások, nyújtások is.
Mikor fordulj feltétlenül szakorvoshoz?
Van, amikor nem érdemes otthoni módszerekkel kísérletezni és hosszan várni a javulást. Új vagy hirtelen fellépő fülzúgás esetén például mindig érdemes előbb orvoshoz fordulni. A szakértők szerint azonnal menj orvoshoz akkor is, ha az alábbiakat tapasztalod:
- a tünet legalább egy hete fennáll, és nem enyhül, vagy súlyosbodik;
- egyéb panasz is jelentkezik, például fülfájás, fülvérzés, vagy gennyes folyadék ürülése a hallójáratból;
- erős fejfájással kísért fülzúgás;
- hirtelen kialakuló vagy gyorsan súlyosbodó hallásromlás;
- a fülzúgás erősen befolyásolja az életminőségedet, például nem tudsz tőle aludni;
- ritmikus vagy pulzáló hangokat hallasz – ezek szív- és érrendszeri problémára utalhatnak;
- neurológiai tüneteket is tapasztalsz, például szédülést, hányingert vagy egyensúlyzavart;
- a fülzúgás következtében depresszió, szorongás vagy egyéb állapot alakul ki;
- arcidegbénulás, arcizomgyengeség lép fel.
A panaszokkal fül-orr-gégészhez javasolt fordulni, aki képes kideríteni és kezelni a fülzúgás hátterében álló okot. Az általános otoszkópos vizsgálat mellett audiogramos vagy képalkotó vizsgálatot is elrendelhet.