A fülzúgás (tinnitus) nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely mögött sokféle kiváltó ok állhat. Lényege, hogy az érintett olyan hangokat hall, amelyeknek nincs külső forrásuk. Ezek a hangok változatosak lehetnek: sokan sípolásról, csengésről, zúgásról, búgásról, kattogásról vagy akár morajlásról számolnak be. A hang erőssége és jellege is eltérő: egyesek csak csendes környezetben, alvás előtt veszik észre, míg másoknál annyira intenzív, hogy a mindennapi életet, a koncentrációt vagy az alvást is komolyan zavarja.
A fülzúgás lehet:
- Időszakos vagy állandó,
- Érintheti egyik vagy mindkét fület,
- Jelentkezhet folyamatosan vagy lüktető ütemben, ami sokszor a vérkeringéshez kapcsolódik.
Bár a fülzúgás önmagában nem életveszélyes, tartós fennállása komoly lelki és életminőségbeli terhet róhat az érintettekre. Emiatt kiemelten fontos a kivizsgálás és – ha a teljes megszüntetés nem is mindig lehetséges – a tünetek enyhítését célzó kezelési lehetőségek felkutatása.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A leggyakoribb okok a fülzúgás hátterében
- Halláskárosodás: az életkorral járó hallásromlás, illetve a zajártalom (például hangos koncertek, gépzaj) gyakran vezetnek fülzúgáshoz. A hallóideg sérülése megváltoztatja az agy hangfeldolgozását, és ez mesterséges zajként jelentkezhet.
- Fülbetegségek: fülgyulladás, fülzsírdugó, középfül-problémák vagy a belső fül egyensúlyszervének megbetegedése (például Menière-kór) is okozhatják a tünetet.
- Keringési zavarok: a magas vérnyomás, érelmeszesedés vagy a nyaki erek szűkülete miatt a véráramlás megváltozhat, ami lüktető jellegű fülzúgást eredményezhet.
- Stressz és pszichés tényezők: a feszültség, szorongás és alváshiány felerősítheti a zúgás érzékelését. Sokaknál a tünet egy stresszes időszakban jelentkezik először.
- Gyógyszerek mellékhatásai: egyes antibiotikumok, vízhajtók vagy nagy adagú fájdalomcsillapítók halláskárosító hatással bírhatnak, ami fülzúgást válthat ki.
- Egyéb okok: pajzsmirigy-problémák, anyagcserezavarok, állkapocsízületi gondok (TMI), illetve ritkább esetekben daganatok is állhatnak a háttérben.
Legjobban: