Nem mondunk újat, ha azt mondjuk az allergia népbetegség: az európai lakosság 40%-a szenved valamilyen légúti allergiától, a világ lakosságának 70%-a számára okoz problémát a laktóz fogyasztás, valamint a nyugati lakosság körében tízévente 1,2%-al emelkedik a jelentett étel-allergiás esetek száma. Az allergia a szervezet túlzott reakciója a szervezetre egyébként ártalmatlan anyagra. Allergiás reakció esetén a szervezet megpróbálja az idegenként azonosított anyagot ellenanyag termelésével „legyőzni”. Ez az ellenanyag a véráramba kerülve a szervezet minden pontjára eljut és egyéb kémiai anyagok mellett hisztamint szabadít fel. A hisztamin felszabadulása igen kellemetlen tünetekkel járó allergiás reakciót okozhat. Sokféle allergia létezik: a fém allergiától, a nap-, gyógyszer-, vagy a rovarcsípés allergián át, pollen-, és természetesen táplálékallergiáról is beszélhetünk. A genetikai hajlam mellett, az életviteléből adódóan is ki vagyunk téve számos tényezőnek (légszennyezés, feldolgozott élelmiszerek stb.), ami allergiás reakciót válthat ki. A tünetek is sokfélék lehetnek, még az enyhébb tünetek is ronthatnak az életminőségünkön.
„A legnagyobb hiba, hogy sokszor öndiagnózist végzünk. Különösen igaz ez a pollenek és az élelmiszerekkel kapcsolatosan, pedig sokkal célszerűbb lenne találgatások helyett, egy komplex laboratóriumi vizsgálat elvégeznünk, majd az eredményekre támaszkodva kialakítani életvitelünket, táplálkozásunkat”
– emelte ki Szász Máté.
Az elkerülhetetlen pollenek
Az egész világon a pollenek a leggyakoribb allergének. Elkerülhetetlenek, hiszen szállnak a levegőben, észrevétlenül is belélegezzük azokat. A lakosság nagyjából 25%-a érzékeny valamilyen pollenre. Tévhit, hogy csak a tavaszi hónapokban okozhatnak irritációt, mert különböző növények eltérő időszakban is szórhatják pollenjeiket: a fák jellemzően március és május között, a fűfélék virágzása május-július között tetőzik, a gyomok elhúzódóan, késő szeptemberig is lehetnek aktívak. Ha tudjuk is, hogy a tüneteket (például: szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, fáradtság, szájpadlás és torokviszketés) miért észleljük, akkor is érdemes elvégezni egy laboratóriumi inhalatív allergiavizsgálatot . „Jó, ha tudjuk egészen pontosan melyik pollenre váltunk ki reakciót, így akár a nyaralást vagy a szabadban végzett sporttevékenységeket is kedvezően szervezhetjük. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a pollenallergiában szenvedő betegek körülbelül felében ételallergia is kialakul. Például a nyír- és a fekete üröm allergiában szenvedőknél gyakran alakul ki orális allergia szindróma alma, cseresznye és mogyoró fogyasztása után, vagy általánosabb tünetek zeller, sárgarépa, mustár vagy fűszerek fogyasztása után” – hangsúlyozza Szász Máté. A tényleges allergének mellett, érdemes tehát feltárnunk a keresztallergéneket is, hogy a tüneteket kezelésükkel, megfelelő immunterápiával csökkentsük azokat.
Ismerjük fel: élelmiszerallergia vagy intolerancia?
Vannak semmivel nem összetéveszthető azonnali allergiás reakcióra utaló tünetek, mint például a kiütés, nyelv-, torok-, és szájduzzadás, ziháló légzés, de sok esetben igen hasonló, illetve azonos tünetek – fejfájás, puffadás és egyéb hasi panaszok, hányinger, bőrkiütés, levertség, fejfájás, gyomorégés – tapasztalhatóak allergia és intolerancia esetében is, ezért könnyebb összetéveszteni. Míg az ételallergia mögött az immunrendszer válasza áll, addig az étel-intolerancia mechanizmusában az immunrendszernek semmi szerepe, vagyis nem azonnal jelentkezik egy-egy tünet az étel elfogyasztása után, hanem esetenként akár 2-5 napos csúszással. Az említett tüneti hasonlóságok, valamint az idő miatt is nagyon nehezen szűrhető ki tapasztalati úton, hogy pontosan mire is vagyunk érzékenyek, hiszen felnőttként a táplálkozásunk – jó esetben – összetett és változatos. A tünetektől azonban nem törvényszerű, hogy szenvednünk kell éveken keresztül – emeli ki szakértőnk: „a SYNLAB nutritív allergiavizsgálata , amely egy egyszerű és gyors vérvétellel végezhető el, akár 500-féle élelmiszerre képes eredményt adni. Ezzel a vizsgálattal nem csak a leggyakoribb élelmiszerekre – mogyoró, tejfehérje, tojás – szűrhetünk, hanem tengeri ételekre (rák, kék kagyló, tonhal, lazac), fűszerekre (hagyma, zeller, petrezselyem stb.), gyümölcsökre (kivi, banán, őszibarack stb.) és növényekre, zöldségfélékre (sárgarépa, borsó, burgonya stb) is. Egy ilyen típusú vizsgálat segít meghatározni az allergia mértékét és típusát. A legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltatónál táplálékintolerancia vizsgálatra is van lehetőség, ami gyakorlatilag lefedi a teljes étrendünk összes komponensét. A vizsgálat nem diagnosztikai értékű, azonban megmutatja, hogy mely ételek kerülése hozhat pozitív eredményt. Ez maga az eliminációs diéta. A betegtapasztalatok azt mutatják, hogy a teszt által pozitívként jelölt élelmiszerek kerülésével rövid idő alatt (1-2 hét) gyakran tapasztaltak jobb közérzetet, a puffadás-érzés megszűnését, valamint jobb hangulatot, jobb mentális és fizikai terhelhetőséget is éreznek a páciensek.”
A vizsgálatok eredményének ismeretében jobban felkészülhetünk az allergiás reakciók kezelésére, a keresztallergiák, valamint az élelmiszer allergiák és intoleranciák felismerésével panaszmentes étrend alakítható ki. Betartásával javul az általános közérzetünk csökkennek vagy teljesen megszűnnek a hasi panaszok, javul a fizikai teljesítmény és nem ritkán javul a testösszetétel is.
Május az allergia hónapja!
A SYNLAB országszerte elérhető vérvételi pontjain három allergiavizsgálat egész májusban kedvezményes áron érhető el. Bővebben információk és bejelentkezés a www.synlab.hu oldalon.
+1 TIPP:
Míg a hagyományos allergiavizsgálati módszerekkel csak a teljes fehérjék (pl. tej, tojás, mogyoró, nyírfa) és azok szenzibilizáló hatása vizsgálható, addig a komponens alapú, molekuláris allergénspecifikus IgE teszt segítségével már az is pontosan kimutatható, hogy az allergén melyik összetevője áll a szenzibilizáció hátterében. A módszer előnye, hogy elkülöníthetővé válnak a fokozott rizikójú „high risk” és az enyhébb tüneteket okozó „low risk” allergia, valamint differenciálhatók a keresztallergiák is. Míg az igazoltan high risk típusoknál az allergén teljes kerülése javasolt, addig a low risk csoportba sorolt allergének esetén a tiltás már nem ennyire szigorú, ez pedig lényeges könnyebbséget jelenthet az allergiás panaszoktól szenvedő páciens számára életvitelének alakítása szempontjából. A molekuláris tesztekre pozitív eredményű specifikus IgE-teszt vagy pozitív Prick-teszt birtokában kerülhet sor, ezért a vizsgálat előtt ajánlott szakorvosi konzultáció is!
A SYNLAB által végzett molekulális allergiavizsgálatairól bővebb tudnivalók és kedvezményes csomagajánlatok a https://www.synlab.hu/termekek oldalon találhatóak.
