Némi információ birtokában el lehet kerülni, hogy bedőljünk az ételhamisítók trükkjeinek. Mutatjuk, mire figyeljünk!
Őrölt kávé, gyümölcslé
Az őrölt kávéhoz bizonyos esetekben pirított és felaprított árpát, búzát vagy szójababot kevernek. Legrosszabb esetben pedig darált fát is keverhetnek hozzá a gyártók, hogy csökkentsék a költségeket. Éppen ezért a legjobb, ha inkább kávébabot vásárolunk és magunk őröljük meg. A 100 százalékos gyümölcslevek közül a drágább gyümölcsökből, például gránátalmából vagy áfonyából készült italokat néha almalével vagy simán vízzel higítják. Mindig olvassuk el a csomagoláson, hogy az adott termék milyen arányban tartalmaz gyümölcsöt.
Olívaolaj, parmezán
Az olívaolaj sem mindig az, aminek látszik. Néha a drága csomagolás olcsóbb kukoricaolajat, pálmaolajat vagy szójaolajat rejt. Hogy ellenőrizzük, öntsünk egy kevés olajat egy pohárba, és tegyük be a hűtőbe - a valódi olívaolajban üledék képződik. De a reszelt parmezánnal is könnyen melléfoghatunk, ugyanis bizonyos esetekben akár 10 százalékban is tartalmazhat faforgácsot, néha pedig olcsóbb sajtok keverékét adják el parmezánként. Ha valódi parmezánt szeretnénk, akkor ellenőrzött gyártótól vásároljunk, és mindenképpen előttünk vágják le a darabot a tömbből. Bolti/előre csomagolt változatnál pedig alaposan olvassuk el a címkét.
Méz, szusi
A mézet is nagyon gyakran hamisítják, sokszor hígítják például magas fruktóztartalmú sziruppal. Ha biztosra akarunk menni, akkor olvassuk el, mi van a csomagolásra írva - jó kiindulási pont lehet, hogy a valódi, természetes mézet nem kell hűtőben tartani. Ha pedig szusit eszünk, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a lazacos vagy a rákos makiban sokszor van olcsóbb hal- vagy rákféle, amelyeket bizonyos esetekben ételfestékkel színeznek be a nagyobb hasnolóság érdekében. Ha halat szeretnénk enni, rendeljünk inkább roston vagy egészben sült változatot.
Rizs
Bizonyos élelmiszerek hamisított változatai viszont igen veszélyesek is lehetnek - ilyen például a rizs. Előfordult már például, hogy műanyaggal kevert keményítőt árultak rizsként. Ezek a "magok" rizs formájújak voltak, de még a szaguk is olyan volt, mint a rizsé - mivel ízesítővel permetezték be őket -, emberi fogyasztásra azonban nem voltak alkalmasak. A "műrizst" onnan lehet felismerni, hogy nem süllyed el a vízben, és úgy ég, mint a műanyag. Fontos, hogy mindig csak megbízható gyártótól vásároljunk rizst - különösen akkor, ha nagyobb tételben veszünk belőle.
Forrás: brightside.com
Meg tudsz lenni a telefonod nélkül? Ebből a tesztből kiderül
Legjobban: