A rovarcsípés helyén általában viszketést érzünk, piros duzzanatot látunk. Tudnunk kell azonban, hogy olykor a rovarméreg súlyos betegségeket is okozhat. Tavasztól őszig számíthatunk az apró rovarok szúrására, csípésére. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a csupán kellemetlen eseteket a valóban veszélyesektől, valamint megtanuljuk, hogy mikor mit tehetünk a tünetek enyhítésére.
A kullancs
Az atkák rendjébe tartozó kullancsnak a szájszervéből kialakult, úgynevezett capitulumon van a szipókája, amellyel a madarak és az emlősök vérét szívja. A kullancscsípés az emberre is veszélyes lehet, bár a fertőzött kullancsok aránya csak ezrelékben fejezhető ki. A napjainkban gyakran emlegetett lágyagyhártya-gyulladáson kívül foltos lázat (kullancstífuszt), valamint vesegyulladást okozhat. Az erdőn, mezőn dolgozók vagy alkalmilag ott tartózkodók jó, ha védekeznek megelőző oltással, testre kenhető, fújható szerekkel. Ha mégis testünkbe fúródik egy-egy kullancs, mihamarabb távolítsuk el. Csöpögtessünk rá levegőt elzáró anyagot, majd az előző cikkben ismertetett módon tépjük ki.
A kullancsok az emberre is veszélyesek lehetnek, tehát mindenképpen védekezni kell ellenük, ha gyakran jár kirándulni. Háziorvosa adhat védőoltást, de védekezhet különböző kullancsriasztó készítményekkel is. Ezek krém vagy permet formában léteznek.
Méh, darázs, lódarázs
A méh, a darázs és a lódarázs csípése gyakran gerjeszt allergiás reakciót. A parányi méh csípése éppoly veszélyes lehet, mint a tekintélyes méretű lódarázsé. A csípés éles fájdalmat okoz, az érintett terület megdagad, elszíneződik (először kivörösödik, majd kifehéredik). A duzzadás - amely vizenyőképződéssel is jár - azért van, mert a méregszérum átszüremlik a szöveteken és ott gyulladásos reakciót vált ki.
A csípést követően húzzuk ki a fullánkot és tisztítsuk meg a csípés helyét, utána alkalmazzuk a kezelőorvosunk által javasolt gyulladásgátló krémet. A szúrás helye pár nap elteltével meggyógyul. Ha a fájdalom nem csökken, arra kell gyanakodnunk, hogy a csípés helye elfertőződött. Hogyha a csípés a szájüregben vagy a torokban következik be, a rohamosan fokozódó gégevizenyő könnyen elzárhatja a légutakat, aminek következtében életveszélyes állapot is kialakulhat. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni.
Akkor is tanácsos orvoshoz fordulni, ha a bőrünket több helyen csípték meg a darazsak vagy méhek. Életveszélytől ez esetben nem kell tartanunk, mert ahhoz legalább ötszáz csípés kell. A méh, a darázs, a lódarázs potrohának alsó részén található a méregmirigy, amely fél milligrammnyi mérget tartalmaz. Ez okozza a gyulladást.
Darázscsípés után mindig el kell távolítani a fullánkot?
Az allergiára hajlamos személyek bőréből a fullánkot mindenképpen ki kell húzni, mert a bent maradt fullánk a vizenyő időtartamát hetekkel meghosszabbíthatja.
A fullánk kiálló végét próbáljuk úgy megfogni - például szemöldök- vagy kullancscsipesszel -, hogy azt közben ne sértsük meg. A csipesszel aztán lassan húzzuk ki. Ha a fullánk eltörik, tisztítsuk ki és fertőtlenítsük a csípés helyét. Nagy duzzanat esetén forduljunk orvoshoz.
A hangyák
Az Európában található hangyák ártalmatlanok. Parányi méretük miatt csípésük veszélytelen. Különösen érzékeny személyeknél enyhe allergiás reakció azonban előfordulhat. Európában a hangyáknak két főbb fajtája él. Az egyik a vöröshangya (Myrmica rubra), amely a hozzávetőleg ötezer hangyafajból a csomós hangyák családjába tartozik. A másik az erdei vöröshangya (Formica rufa). Ezt harapós hangyának is nevezik, mert nincs fullánkja.
A Myrmica rubra fészkei általában erdőkben, a fák törzsének közvetlen közelében találhatóak. Jól észrevehetők azok az apró lyukacskák, amelyeken buzgón mászkálnak ki-be a parányi állatok. Ez a kicsiny hangya csípéskor fullánkjából az emberre veszélytelen fehérjetartalmú mérget ereszt ki. Ha figyelmetlenségből éppen vöröshangyák fészkére telepszünk le, néhány kellemetlenül viszkető foltocskánál többet nem kockáztatunk.
A Formica rufa, ez az erdei vöröshangyafaj tűlevelekből vagy ágacskákból épít magának jól észrevehető süveg alakú fészket. Nem tanácsos ezekre ráülni, mert ha megzavarják a boly lakóit, fullánkjuk nem lévén csípéstől ugyan nem kell tartanunk, de harapni kezdenek, méghozzá igen hevesen, közben hangyasavat is fecskendeznek magukból. De ha harminc Formica rufa fecskendezne egyszerre savat a szemünkbe, akkor is csak enyhe, bár kellemetlen csípést éreznénk. Komoly veszély tehát ebben az esetben sem fenyeget.
Szúnyogok
Ennek a jól ismert rovarnak a feje trombita alakú szájszervben végződik. Nőstényei az emberek, állatok vérét, valamint a növények nedvét szívják. A nőstényszúnyog méreganyaga a fullánkhoz kapcsolódó parányi méregmirigyéből, illetve a rovar nyálából származik. Ez utóbbi véralvadásgátló anyagot tartalmaz, amely ártalmatlan, helyi allergiás reakciót válthat ki. A nőstényszúnyog tojásait vizek felületére rakja le. A lárvák tudniillik csak vízben képesek kifejlődni. Ezért nem találkozunk szúnyoggal száraz, vízben szegény területeken, kivéve a sivatagok oázisait.
Meleg, párás levegőjű, csapadékos országokban a szúnyog rendkívül gyorsan szaporodik. A szél segítségével óriási területeken terjed el. Az Anopheles osztályba tartozó szúnyogoknak földünkön nyolcvan fajtája él, melyek közül több is terjeszti a maláriát, más néven váltólázat. Ismerkedjünk meg a malária terjedésével, ugyanis a trópusi országokba látogatók közül sokan megkapják e betegséget, mert nem tudják, hogy a fertőzés megelőzhető.
Hol kérjek tájékoztatást, mielőtt trópusi országba utazom?
A helyi viszonyokról a célország nagykövetségén, a kórházak trópusi betegségekkel foglalkozó osztályain, illetve a szakminisztérium illetékes osztályán érdeklődhetünk. Bizonyos szérumokat több adagban fecskendeznek be, tanácsos tehát az előkészületeket jóval az utazás előtt megtenni.
A malária
A malária minden évben millió és millió ember halálát okozza. A betegség ellen védőoltás nincs. Maláriás fertőzés Európában nem szokott előfordulni, viszont a trópusokról sokan betegen térnek haza. A malária jelen van Afrikában, Dél-Amerikában, Dél-Kelet-Ázsiában. A kór az azt terjesztő szúnyog észrevétlen és fájdalommentes csípése következtében terjed. A kórokozó egy egysejtű állati szervezet (protozoon). Ennek négy típusa közül egyedül a Plasmodium falciparum okozta fertőzés lehet halálos kimenetelű. A többi parazita csupán lázrohamokat okoz. Az áldozatot három órán keresztül erős hidegrázás, lázas delírium gyötri, és néha hideg veríték lepi el.
Gondoljunk a megelőzésre
Ha fertőzött országba utazunk, fontos a megelőzés. Ez kemoprofilaktikus - kémiai - szerekkel történhet. A kezelést hetekkel az utazás előtt el kell kezdeni. Módja nagyon egyszerű. A megszabott rendszerességgel be kell venni a megfelelő maláriaellenes tablettákat. (Ilyen a mefloquin, cloroquin és a proguanil). A kezelést az utazás befejeztével sem szabad abbahagyni, mert a tabletta hatóanyagai a májban megbúvó parazitát nem ölik meg, csupán gátolják annak kifejlődését, ami bizonyos időt vesz igénybe. A megelőző kezeléshez keressük fel a trópusi betegségekkel foglalkozó ambulanciát.
Ne hallgassunk barátokra, szomszédokra a megelőzés módjával kapcsolatban, mert az az orvos belátása szerint változhat, attól függően, hogy hova, milyen úticéllal, milyen évszakban utazunk. Az orvos határozhat úgy is, hogy szükségtelen a megelőző kezelés, hanem hazatérés után alapos vizsgálatnak vet alá. A szúnyogháló - egy újabb felfedezésnek hála - igen sokat fejlődött. Rovarölő szerrel itatják át, és erre rátelepedve a szúnyog elpusztul. A szer a gyermekekre veszélytelen, még a csecsemőt sem zavarja.
Egy másik súlyos betegség a sárgaláz, amely a trópusi országokban - a moszkitó szúnyogok közvetítésével - terjed. Kórokozója vírus. E betegséggel szemben már van tökéletes védelmet nyújtó oltás. Az oltóanyag alapja maga a legyengített, de még élő vírus. Használata egyedül az immunhiányban szenvedő betegeknek (például AIDS-fertőzötteknek) nem ajánlott, de bizonyos stádiumban ők is megkaphatják.
A kezdeti tünetek: láz, fájdalmak, hányás. Kialakult sárgaláz esetén a máj-, a vese és az erek károsodása gyakran halálos kimenetelű. Aki sokat utazik, erről az oltásról semmiképpen se feledkezzen meg. Tízévenként adassa be.
Hazatérés után legyünk résen
Fertőzött országból való hazatérés után három-négy hónapig - de főként az első kettőben - figyeljünk jobban önmagunkra. Ha enyhe lefolyású betegség támadott meg, ne gondoljuk azt: "Rendesen szedtem a tablettákat, ez csak egy megfázás, semmi bajom nem lehet". Menjünk orvoshoz, mondjuk el, hol jártunk. A maláriás fertőzés egyik jele az, hogy hazatérés után nem sokkal migrénhez hasonló fejfájás gyötri az embert, amely különösen a homloktájon hasogat. Felléphetnek továbbá emésztési zavarok, hasmenés, émelygés, hányinger, hányás hasi fájdalommal, rossz közérzettel, valamint lázzal kísérve. A parazitagazdák kezelése és a gyógyulása negyvennyolc órát vesz igénybe. Több tucat ember hal meg évente szerte Európában, mert útjukról maláriásan tértek vissza, és az egyéb-ként gyógyítható fertőzést nem észlelték kellő időben vagy nem fordultak idejében orvoshoz.
Az európai szúnyog
A mi földrészünk szúnyogját zümmögőnek mondják. Ez a név nem véletlen, a Culex pipiens fatigans fárasztó és kitartó zümmögésére utal. A szúnyogok csípésének és az azt követő kellemetlenségeknek különösen a nyaralók vannak kitéve. A mocsarak, belvizek lecsapolásának következtében a szúnyogok száma szerte Európában jelentős mértékben csökkent az utóbbi évtizedekben, előfordulásuk azonban még így is gyakori. Hagyományos módon védekezhetünk ellenük. A ház nyílásaira (ajtókra, ablakokra) szúnyoghálókat feszíthetünk, de használhatunk szúnyogirtókat is. Forgalomban vannak továbbá elektromos szerkezetbe helyezve üzemeltethető szúnyogriasztó lapocskák is.
Muskátlit nem, levendulát igen
A háztartási boltokban kapható permetek általában tizenkét órán keresztül fejtik ki hatásukat. Így ezeket a lakásban naponta kétszer kell alkalmazni. Gyerekek, idősebbek és betegek szobájában, valamint a konyhában ne használjunk mérgező anyagokat. A gyógyszertárakban kapható termékek biztonságosak. Az ultrahangos készülékek hatékonysága csekély, és a tűzrakással, füstöléssel se megyünk sokra. A muskátliról sokan azt tartják, hogy távol tartja a szúnyogokat, de ez sajnos nem igaz. Ellenben a levendula hatékony védelmet nyújt. Akinek a gyermeke nem allergiás, tegyen egy kis zacskó levendulát az ágya mellé, az éjjeliszekrényére. Testének fedetlen részeit bekenheti szúnyogriasztó krémmel, például citromfű-kivonattal. A krémmel háromóránként kell bekenni a bőrt. Ez sem a gyerekekre, sem az asztmásokra nem veszélyes. Alkonyat után érdemes hosszú ruhát felvenni és a lámpát eloltani. Ablakot is csak akkor nyissunk, ha az izzó már teljesen kihűlt.
7. szám
Legjobban: