Meglepő felfedezés a határozott emberekről

Vannak emberek, akik még az élet legapróbb kérdésein is sokáig vacillálnak, nehezen határozzák el magukat, míg mások bármilyen döntést képesek szinte azonnal és a legnagyobb határozottsággal meghozni. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor utóbbiak sem feltétlenül hoznak jobb döntéseket.

Mit vegyünk fel, ha kimozdulunk otthonról? Melyik ételt válasszuk egy étterem széles kínálatából? Mikor kezdjünk neki a házimunkának? Megannyi hétköznapi probléma, amelyek kapcsán sokan csak nehezen tudnak döntésre jutni. Saját bevallása szerint e táborba tartozik Wojciech Zajkowski is, a Cardiffi Egyetem pszichológus kutatója. A szakember szerint ugyanakkor sorstársainak sincs oka az aggodalomra nehézkes döntéshozatali képességük miatt. Mint azt a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, legfrissebb kutatási eredményei szerint ugyanis a határozott emberek hiába biztosabbak döntéseik helyességében, valójában ők sem hoznak jobb döntéseket az életben.

Mi segíthet, ha döntésképtelennek érezzük magunkat? Mutatjuk, mit javasol a szakértő .

Zajkowski és munkatársai több mint 700 résztvevő bevonásával kezdtek egy különleges kísérletbe. Első lépésként egy kérdőíves felmérést készítettek a körükben eldöntendő kérdésekkel. A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, a válaszadók döntéshozatali orientációja hol helyezkedik el az úgynevezett akcióirányítási skálán (Action Control Scale, ACS-90).

döntési helyzet, eltévedt túrázó, erdei túra
A határozottabb emberek sem hoznak mindig jó döntéseket. Fotó: Getty Images

Az izgalmas elnevezésű értékelési módszer azt mutatja meg, hogy egy személy hol helyezkedik el azon a skálán, amelynek egyik végpontja az akcióorientált beállítottság, amely a könnyű döntésképességgel, rugalmassággal jellemezhető, valamint azzal, hogy karakán módin kiállunk az elhatározásunk mellett akkor is, ha esetleg akadályokba ütközünk. A másik pólust az állapotorientáltság jelenti, ami azt jelenti, hogy döntési helyzetben mennyire vagyunk hajlamosak elveszni saját érzelmeink, érzelmi állapotunk elemezgetésében. Akik inkább ehhez állnak közel, jellemzően kevésbé hoznak könnyen döntéseket, illetve nehezen is tudnak elköteleződni a választásuk mellett.

A kutatók a több mint 700 válaszadó közül a 60-60 legszélsőségesebb értékelésűt választották ki a kísérlet következő fázisához. Itt a résztvevők kognitív feladatokat hajtottak végre, ahol minimális kockázattal járó döntési helyzetekben találták magukat. Olyan egyszerű kérdésekre kellett például válaszolniuk, hogy vajon egy, a képernyőn látható ponthalmaz jobbra vagy balra halad-e, vagy hogy két édesség közül melyiket ennék meg szívesebben. Mindezek alapján négy szempont szerint értékelte a kutatócsapat a tesztalanyokat:

  • milyen gyorsan gyűjtenek új információkat egy kérdésben;
  • mennyi információra van szükségük, hogy meghozzanak egy döntést;
  • mennyiben befolyásolják őket korábbi tapasztalataik, előítéleteik a döntésben;
  • mennyire pontosan tudják felmérni a döntésük helyességét.

"A két csoport közötti egyetlen különbség a teljes kísérletsorozat során az volt, hogy az akcióorientáltabb emberek magabiztosabbak voltak a döntéseiket illetően" – árulta el Zajkowski. Hozzátette, az említett négy vizsgálati szempont egyikében sem tártak fel érdemben eltérést a két csoport tagjai között. Ez egyben azt is jelenti, hogy az akcióorientáltabb, tettre készebb résztvevők annak ellenére voltak magabiztosabbak, hogy sem a döntéshozatalaik sem gyorsabbak, sem helyesebbek nem voltak, és még csak maguk sem tudták jobban megítélni, hogy helyesen döntöttek-e egy-egy kérdésben.

"Bizonyára túlzónak, illetve olykor hervasztónak tűnhet, amikor azt sem tudjuk eldönteni , hogy mit együnk ebédre. Mi több, a határozatlanság akadályt állíthat céljaink elérése előtt. Igen nehéz például elköteleződni a rendszeres testmozgás mellett, ha minden reggel azon kapjuk magunkat, hogy nem tudunk kikecmeregni az ágyból, és végül inkább visszaalszunk. Kutatásunk arra utal azonban, hogy a határozatlan emberek semmivel sem rosszabbak a döntéshozatalban" – hangsúlyozta Zajkowski.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Az északi tájakon általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szakadozottabb marad a felhőzet, illetve fokozatosan ritkul, és fel is oszlik a köd, így arrafelé alapvetően napos idő várható. A szitálás mellett északon néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 2 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős részeken ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!