Miért döntünk olyan nehezen?

Közhely, de az élet valóban döntések sorozata. Ezek között vannak igen apróak, melyek meghozatalát egy-két órán belül el is felejtjük, és természetesen olyanok is, melyek évekre, évtizedekre meghatározhatják az utunkat. Hogy mennyire gyorsan dönt valaki, leginkább a személyiségtől függ, de szinte mindenki ugyanazokon a lelki folyamatokon megy keresztül a lehetőségek közötti választás során.

Jó az álmodozás Egy friss kutatás szerint egyáltalán nem baj, sőt jót is tesz az agyműködésnek egy kis álmodozás. A bizonyításért kattintson ide! Annak, hogy miért döntünk olyan nehezen, több oka lehet. Az egyik az, hogy nem szeretnénk lemondani a lehetőségekről, vagyis szeretnénk mindent a saját magunkénak tudni. Míg csak mérlegelünk, a pozitív és a negatív hatásokat elemezgetjük magunkban, könnyen azt érezhetjük, hogy a legjobb döntés valójában a nem-döntés. A lehetséges végkimeneteleken való gondolkozás, az álmodozás ugyanis abban a hitben tarthat minket, hogy tényleg sikerül mindent kipróbálnunk és semmiről sem maradunk le. Például két állásajánlat között kell döntenünk, az egyik esetben kevesebbet kell dolgozni, de nem olyan jó a fizetés, a másik munka viszont sok pénzt jelent, de rengeteg túlórával .

A döntéshozatalnak nem tesz jót a halogatás

Míg a döntésen gondolkozunk, elképzelhetjük azt is, hogy mit csinálnánk a plusz pénzzel, de azt is, hogy mi mindent tudnánk tenni a plusz időnkben. Az álmodozás , mérlegelés során mindkét megoldási lehetőséghez kötődni kezdünk, és ha bármelyikről kénytelenek vagyunk lemondani (vagyis döntést hozni), az a veszteség érzésével jár együtt, amit pedig szeretnénk elkerülni.

Másoknál az önbizalomhiány és az aggodalmaskodás gátolja a választást: a lehető legjobban szeretnének dönteni, ám ez folyamatos mérlegelést követel tőlük, és a mérlegelésben mindig újabb és újabb tényezőket kénytelenek figyelembe venni. Sokszor nagy nehezen elkötelezik magukat az egyik lehetőség mellett, majd visszatáncolnak, mert hirtelen az eszükbe jut, hogy a másik variáció mégis lehet, hogy több előnnyel jár.

Egy másik akadályozó tényező az lehet, hogy a döntés egy olyan új szerepbe kényszeríthet minket, melyre még nem érezzük elég érettnek magunkat. A döntés következménye például megváltozott élethelyzet lehet, amelyben fel kell adnunk például a függetlenségünket, vagy a számunkra fontos hobbinkat. Ezt természetesen sokan igyekeznek elkerülni - ha máshogy nem, időhúzással, vagyis a döntés halogatásával.

Ezzel a legnagyobb probléma, hogy az idő múlásával egyre nehezebb lesz meghozni a döntéseket és az is előfordulhat, hogy egyre kevesebb lesz a döntéssel együtt járó előnyök száma. Ha például egy párkapcsolatban élő nem tudja eldönteni, hogy továbblépjen-e, és kössön házasságot, vállaljon gyereket, azzal azt kockáztatja, hogy a másik fél megunja a várakozást, és esetleg máshol keresi a boldogságot.

Végül van olyan is, akinél a változástól való félelem zsigeri és bénító hatású. Ők tudják, hogy tovább kellene lépniük, hogy döntést kell hozniuk, de annyira rettegnek attól, hogy valamilyen módon változtatni kényszerülnek az életükön, hogy ez megakadályozza őket a döntéshozatalban .