Lévén, hogy életük nagy részét a víz alatt töltik, a bálnák légzése sok tekintetben nagyon más, mint az embereké. „Velünk ellentétben a bálnáknak tudatosan kell lélegezniük. Amikor levegőt akarnak venni, fel kell emelkedniük a felszínre. Ha nem tennék, megfulladnának” – írja a The Conversation oldalán Vanessa Pirotta, az ausztrál Macquarie Egyetem vadbiológusa. Hozzáteszi, velünk ellentétben a bálnák nem tudnak szájon át lélegezni, kizárólag a fejük tetején lévő orrnyíláson keresztül.
Ez utóbbi kicsit olyan, mintha lenne egy beépített búvárpipájuk, amely nagyban megkönnyíti az úszást, légzést és táplálkozást – akár mindet egy időben. Amiatt ugyanis nem kell aggódniuk, hogy félrenyelnének, mivel légutaik és tápcsatornájuk nincs közvetlen összeköttetésben egymással. Ezzel együtt tüsszenteni sem tudnak. Ha valami bekerül az orrukba, egy erőteljes kilégzéssel az orrnyílásukon keresztül tudják kitisztítani. Esetükben ez ugyanazt a funkciót tölti be, mint az embernél a tüsszentés.
És hogy milyen lenne, ha mégis képesek lennének a bálnák is tüsszenteni? „Hatalmas lenne” – véli Pirotta, rámutatva, hogy míg az emberi tüdő nagyjából hat liter levegőt tud befogadni, addig például egy hosszúszárnyú bálnáé ezer (!) litert. Érdekesség, hogy a bálnák kilégzése szabad szemmel is látható, mivel a többi között rengeteg baktérium, hormon, fehérje és lipid távozik vele. Az ausztrál kutató munkája során drónokkal gyűjt mintákat a kifújt cseppekből, ezáltal anélkül tudja vizsgálni a hatalmas tengeri emlősöket, hogy közel kellene hozzájuk merészkednie.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: