Nem szabad kidobni a lehullott faleveleket

A késő ősszel fákról lehulló levelek a talaj számára fontos tápanyagforrást biztosítanak, nem érdemes tehát összegyűjteni és kidobni őket.

Sokak számára az év egyik legszebb időszaka a késő ősz, amikor a fák koronája barnás, sárgás és rozsdavörös színekbe öltözik, majd szép lassan lehullajtják minden levelüket. Ez utóbbi azonban sokakat bosszúsággal tölt el, nem győzik ugyanis összegyűjteni és kidobni a kertjük talajára hulló, száradt leveleket. Pedig nem is feltétlenül lenne erre szükség, hiszen a talaj fontos tápanyagokkal töltekezhet az elszáradó növényi részekből – hívja fel a figyelmet az Iflscience cikke.

Mit kezdjünk a lehulló falevelekkel?

A lehullott falevelek alkotta biomassza olyan fontos tápanyagokat biztosíthat a talaj számára, mint például a nitrogén, a szén, a foszfor és a kálium. Ezektől azonban mind megfosztjuk a földet azzal, ha idejekorán összegereblyézzük, majd a kukába tömködjuk a faleveleket. Ez a természetes talajtakaró sok más hasznos tulajdonsággal is bír, például segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, illetve meggátolja a gyomok csírázását is.

Viszont az sem jó ötlet, ha egyáltalán nem nyúlunk hozzá a levélhalmokhoz, hogyha ugyanis azok nagy mennyiségben összegyűlnek, elzárják a fényt az alattuk lévő pázsit és kisebb növények elől, kipusztítják azokat. Érdemes ezért időnként széthúzni, átmozgatni a leveleket, de az is jó megoldás lehet, ha fűnyíróval kisebb darabokra aprítjuk őket, így gyorsabban le is bomlanak. A szerves mulcsréteg javíthatja a talaj vízelvezetését is, a kertünkben lévő fű dúsabb, egészségesebb lesz a következő tavasszal.

levél, zöldhulladék
A lehulló levelek a talajt is táplálják. Fotó: Getty Images

A lebomlási folyamatokból a földben élő giliszták és kisebb állatok is hasznosulhatnak. A nedves levelek között pókok és apró rovarok bújhatnak meg, amelyek aztán madarak és kistestű emlősök táplálékául szolgálhatnak. Közvetve tehát a falevelek alatti élet megóvása a tápláléklánc számos szereplőjének életben maradásához is hozzájárulhat. Ráadául ha a lehullott levelekkel tápláljuk a talajt, úgy kevesebb műtrágyát és mesterséges vegyszereket kell használnunk a kertünkben, ami további előnyökkel jár a rovarpopulációk, különösen a beporzók, például a méhek számára. A lehullott falevelekből a szündisznó is fészket építhet magának, így ha olyan helyen lakunk, ahol a kertünk rendszeres vendégei lehetnek ezek a kistestű állatok, úgy az ő életüket is segíthetjük a levéltakaró biztosításával.

A szakértők szerint érdemes lehet összegyűjteni néhány zsák levelet még ősszel, és elraktározni azt a tavaszi időszakra. A komposzthoz hozzáadva ezzel a tavaszi, éledő természetet is táplálékkal láthatjuk el. 

Ne égessük el a leveleket

Hogyha a leírtak ellenére is megszabadulnánk a falevelektől, semmiképpen se próbáljuk elégetni azokat. Egyrészt a szabadtéren zajló zöldhulladék-égetéskor rengeteg szennyezőanyag jut a levegőbe, amit belélegezve a saját egészségünket is károsítjuk. A nedves növényi hulladék nagy füsttel, oxigénhiányosan ég, így nem csak a mi udvarunkban, de a környező házakban is rontja a levegő minőségét. A folyamat rendkívül tűzveszélyes is, a lángok közül felszálló pernye gyengébb szél esetén is nagy távot képes megtenni és új tüzeket okozhat. Nem beszélve arról, hogy a levelek között élő sünök és apróbb állatok is elpusztulnak az égetés során, amellyel súlyosan károsítjuk a környezetünket.

Ehelyett a leveleket zöldhulladék-gyűjtő zsákokba helyezhetjük, a feldolgozásukról pedig a helyi önkormányzat  hulladékkezelő telephelyén gondoskodnak. Érdemes emellett a komposztálásra is gondolni, melyről részletesebben egy korábbi cikkünkben írtunk.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra