A városban sem büdös a komposztálás

Budapest több pontján is működnek olyan közösségi fenntartású komposztpontok, ahol a háztartásokban felhalmozódó, szerves hulladékból a növények számára fontos humusz képződhet. Mit szabad ezekbe a tárolókba beleönteni, miért ne komposztáljunk például egzotikus gyümölcsöket? Szakemberrel beszélgettünk.

Magyarországon a lakosság fejenként nagyjából 380 kilogramm hulladékot termel évente. Ennek a harmada olyan zöldhulladékokból tevődik össze, amely a legtöbb esetben a kukában végzi ugyan, mégis költséghatékony, zöld módon újrahasznosítható lenne. A komposztálás az a folyamat, amivel ezt megtehetjük: segítségével a zöldhulladékban lévő szerves anyagok lebomlanak, miközben ásványi anyagok és humusz keletkezik. Míg korábban erre elsősorban a családi házak lakóinak volt lehetősége, már a fővárosban is több olyan komposztáló pont nyílt, ahova a lakásban élők is kihordhatják a zöld hulladékukat, hogy aztán onnan humuszt vigyenek haza az erkélyen lévő növényeik alá. A fenntarthatóságért dolgozó civil egyesület, a Humusz Szövetség telephelyén is több tucat háztartás szerves hulladéka gyűlik - a szervezet alelnökével, Merza Péter természetvédelmi mérnökkel beszélgettünk a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Mit tegyünk, ha folyton füstöl a szomszéd? Környezetszennyező, tűzveszélyes, hibátlan konfliktusforrás, ráadásul saját otthonunkat lopjuk meg általa - a kertihulladék-égetés a magyar vidék ikonikus jelensége, a nemtörődömség és a kifogáskeresés komfortos szerelemgyermeke. Egyszerre bűnös és bűzös dolog, amelyet mégis gyakran cinkos némaság övez társadalmunkban.

Egyre népszerűbb a városokban is

"A modern városi ember életmódja rengeteg hulladékot termel, ennek tárolása és újrahasznosítása azonban még mindig nem túl hatékony. A komposztálás ugyanakkor segíthet, hogy ennek a hulladékmennyiségnek nagyjából 30 százalékát hasznosítsuk és visszaforgassuk a természetbe" - hangsúlyozta Merza Péter. Hozzátette: ez nemcsak a hulladékkezelést könnyíti meg, de zöldíti a háztartásokat, sőt még pénzt is spórolhat vele az ember, hiszen jó minőségű táptalajt biztosít a növényeinek. Az átrostálást és pihentetést követően a ládákban egy földszerű anyag képződik, ami tulajdonképpen bármelyik növény talaját frissíti és tápanyagokkal látja el. Ennek a természetes trágyának köszönhetően nő a talaj vízmegkötő képessége és biológiai aktivitása, így az abban lezajló negatív folyamatok visszafordíthatók.

Habár a komposztálást legnagyobbrészt még mindig a családi házakban élők végzik - hiszen nekik alapvetően több humuszra is van szükségük - jól láthatóan nő az igény erre a nagyvárosok lakosságának körében is. Budapesten és több vidéki városban is alakulnak olyan önszerveződő csoportok, akik kihelyezett komposztálókban gyűjtik és forgatják a szerves hulladékot, hogy a panelek erkélyein lévő virágok is friss biotrágyából fejlődhessenek.

A Humusz Szövetség Budapest 11. kerületében egy közösségi komposztpontot üzemeltet, ahova azok a környéken élők hordják a zöldhulladékot, akik saját kerttel nem, szobanövényekkel vagy fűszernövényekkel viszont rendelkeznek. Nagyjából 200 háztartás szerves hulladékát kezelik itt, ahonnan a keletkezett humusz aztán szabadon elvihető és felhasználható. A fel nem használt humusszal pedig a ház környezetében lévő kerti növényeket táplálja az egyesület.

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

Így lehetünk zöldebbek: szakértők tanácsai
A nagyvárosokban is egyre több lehetőség van a komposztálásra. Fotónk illusztráció, forrás: Getty Images
A nagyvárosokban is egyre több lehetőség van a komposztálásra. Fotónk illusztráció, forrás: Getty Images

A Humusz Háznak egyébként már nagy hagyománya van a kerületben, lassan 20 éve működik, a közösségi komposztpontot pedig több mint 10 évvel ezelőtt alakították ki lelkes aktivisták az Újbudai Önkormányzat támogatásával. Merza szerint volt olyan év, amikor több mint két tonna szerves hulladék fordult meg a kertjükben. A ház egyben egy bemutatótér is, ahol nagy szerep jut a zöld szemlélet népszerűsítésének és az edukációnak is. Rendszeresen tartanak előadásokat, képzéseket a lakosság számára, hogy megismertessék a komposztálás lépéseit és lehetőségeit.

"Budapesten nagy előrelépés, hogy egy-másfél éve elindult a közparkokban a közösségi komposztálás, a Főkerttel együttműködve már több olyan nyílt komposztpont is működik parkokban, ahová bárki hordhatja az otthon keletkező szerves hulladékot" - árulta el a természetvédelmi mérnök. Hozzátette: a használat egyetlen feltétele, hogy a szabályokat be kell tartani, és nem szabad olyan dolgokat a komposztálóba dobni, ami nem odavaló.

Mi kerülhet a komposztba?

A felsorolt tételek közül néhány gond nélkül komposztálható, néhánynál viszont fontos betartani pár alapszabályt.

  • Mindaz, ami az országban természetes módon megterem, le is tud bomlani, így komposztálható. Ilyenek például a zöldség- és gyümölcshulladékok, illetve a háztartásban lévő növények elszáradt levelei. A virágföld szintén belekeverhető, sőt akár a kávézaccot, teafüvet is hozzáadhatjuk.
  • Ágdarálék, fűnyesedék, falevelek szintén beleszórhatóak a komposztba, vigyázni kell ugyanakkor arra, hogy ezek kiszáríthatják az anyagot, érdemes ezért fokozatosan, kisebb adagokban hozzáönteni őket.
  • Léteznek feltételesen komposztálható anyagok is, ezeket kis mennyiségben, bizonyos dolgokra odafigyelve használhatunk a komposztunkba. Ilyen például a tojáshéj, amit megtisztítva és apróra morzsolva kell, hogy belekeverjünk. Bomlási ideje hosszabb, mint a növényi alapú komposztalapanyagoké, viszont növelheti a talajban lévő kalcium mennyiségét. Nem tanácsos azonban túl sokat használni belőle, emiatt néhány komposztponton tiltólistás.
  • Szintén feltételesen, kis mennyiségben komposztálható a papír is, de csak abban az esetben, ha festetlen, újrahasznosított anyagból készült, mint például a vécépapír-guriga vagy a tojástartó doboz. Kis mennyiségben, ledarálva szabad csak komposztálni ezeket a termékeket. Érdemesebb a papírhulladékot inkább a szelektív hulladékgyűjtőben elhelyezni.
  • Szintén kis mennyiségben komposztálható a festetlen emberi haj és a köröm is, ezek ugyanúgy gyorsan lebomlanak.

Mi az, amit semmiképp se komposztáljunk?

Még fontosabb talán azokat a tételeket megemlíteni, amelyeket semmiképpen sem szabad komposztálni. Ezek az alábbiak:

  • Ne kerüljön semmilyen mesterséges anyag (fém, műanyag hulladék) a komposztálóba. A "lebomló", "komposztálható", "bio" műanyagokkal kapcsolatban is sok a félreértés, viszont házi körülmények között sajnos ezek sem tudnak lebomlani!
  • A zsíros, olajos ételmaradék szintén tiltólistás, hiszen ez rothadást indít el és odavonzza a rágcsálókat is.
  • Sokan azt gondolják, hogy a déli gyümölcsök héja is komposztálható, ez azonban sajnos nem igaz. Hiába növényi eredetű hulladékról van szó, a héjukat általában olyan gombaölő szerekkel kezelik, amik beszennyezhetik az egész komposztot, és a bomlást is gátolják. Még lemosva sem tanácsos ezeket a gyümölcshéjakat hozzákeverni. Kivételt képezhetnek a "bio" jelölésű, vegyszerekkel nem kezelt gyümölcsök, a komposztpontokra azonban ezeket sem engedik, ránézésre ugyanis nem lehet megállapítani, hogy a héjat kezelték-e.

Szerencsére minden ilyen nyílt, közösségi komposztpontnál működik egy olyan helyi lakókból szerveződött közösség, akik segíthetnek, ha bármilyen kérdésünk lenne. Hogy hol működnek és hogyan használhatóak ezek a komposztpontok, arról bővebben az alábbi linkre kattintva olvashatunk.

Ha családi házunk van, mi magunk is kialakíthatunk egy komposztáló ládát. Érdemes egy jól megközelíthető, de kissé félreeső, árnyékos helyre kiépíteni, ahol még ásóval vagy lapáttal hozzá tudunk férni. A szerves hulladéknak érintkeznie kell a talajjal, hiszen a komposztálás folyamatát az ott élő rovarok, giliszták és mikroorganizmusok végzik el. A humusszal időnként foglalkozni is kell: átrostálni, megforgatni, ha kiszáradna, akkor egy kis nedvesanyagot ráhordani, vagy ha túl magas a nedvességtartalma, faforgáccsal vagy levelekkel szárítani. Ősszel a lehullott faleveleket külön kell gyűjteni, és mivel sokkal lassabban bomlanak le, csak apránként adagoljuk a komposztáló ládába. Ezek nemcsak szárítják a komposztot, de a kellemetlen szagokat is elnyomják. "Gyakori tévhit, hogy a komposztálás büdös munka, de ha jól karban van tartva a komposzt, akkor nem érzünk kellemetlen szagokat. Ezért a szomszédok rosszallásától sem kell félnünk, bátran belevághatunk" - nyugtat meg a szakember.

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13, +18 °C
Minimum: +6, +11 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt borult időre van kilátás, elszórtan várható eső. Délután túlnyomóan borult lesz az ég, szórványosan további eső, zápor alakul ki. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 6, 11 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 13, 18 fok között alakul. Késő este 7, 12 fok lesz. Vasárnap kettősfront hat a szervezetre, ezen belül a hidegfrontra jellemző tünetek lehetnek erősebbek. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, sokan tapasztalhatnak keringési panaszokat és rosszullétet. Lehangoltság, rosszkev léphet fel, csökken a teljesítőképesség. Fennáll a megfázás veszélye, a szabadtéri programok során réteges öltözet javasolt. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső