A fák eltűnése nem feltétlenül rossz
Lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben az európai erdők. A legrosszabb helyzetben Spanyolország és Svédország van. A szakértők szerint azonban a fák eltűnése nem feltétlenül jelent rosszat.
Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben - állapították meg kutatók műholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók. Ez alatt az időszak alatt az európai erdős területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el - foglalták össze eredményeiket a szakértők a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Meglepő, de emiatt alakulhatnak ki járványok
Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket - további részletek itt.
Ez lehet a hézagok oka
Cornelius Senf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) tudósa Landsat műholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal csemeték növekednek. Ezeket a lombkoronában lévő hézagokat okozhatja mezőgazdasági fakitermelés, széllökés vagy akár erdőtűz is. Európai átlagban két négyzetkilométerenként található egy ilyen hiányos terület, a lombkoronában lévő hézagok átlagos nagysága egy hektár.

Spanyolországban 17 ezer hektáros volt a hiány
Az államok között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Svédországban az átlag két hektárral a legnagyobbak a lombkorona hézagai. A legkisebb, 0,6 hektáros átlagméret Svájcban található. A legnagyobb lombkoronahézagot Spanyolországban dokumentálták egy erdőtűz után: 17 ezer hektáros volt a hiány. Európa-szerte megnövekedett az elmúlt 30 évben a lombkoronák hézagainak száma, az erdők tehát nyitottabbá váltak, gyakrabban szakítja meg őket nyílt felület. A hézagok mérete is megnövekedett, ennek okát a szakértők elsősorban a szélbetörésekben és erdőtüzekben látják. A gyakori és nagy nyílt területek ellenére egyre több fa él túl ezekben a régiókban, tehát csökken az erdőket érő negatív hatás intenzitása - fejtette ki Senf. Ezt a fenntartható erdőgazdálkodás jelének lehet tekinteni Európában. Bár erőteljesek az erdőket érintő változások, a kutatók pozitív fejleményeket is látnak.
Nem feltétlenül jelent rosszat
"Csak mert eltűnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltűnik az erdő. A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek" - mondta a szakértő. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék - tette hozzá. A tanulmány szerzői kiemelték, munkájuk azáltal vált lehetővé, hogy az amerikai földtani intézet (USGS) ingyen rendelkezésre bocsátotta az általa gyűjtött adatokat. 2007-ben egy Landsat-felvétel még 600 euróba (2014 ezer forintba) került, így a mostani projekt a több mint 15 millió eurós (5,3 milliárd forintos) költségével elképzelhetetlen lett volna.