Bozóttüzek: az erdők ötöde odaveszett

Az ausztrál bozóttüzek hatása sokkal súlyosabb volt, mint korábban gondolták. Egy új tanulmány szerint a lángok magyarországnyi területet perzseltek fel, és mintegy egymilliárd állat halálát okozták.

A kutatók szerint a katasztrófa egy "tüzes ébresztő volt" a klímatudománynak. A 2019 szeptembere és 2020 januárja között tomboló dél-ausztráliai tüzekben 33 ember vesztette életét és mintegy 5,8 millió hektárnyi erdő égett le. Ez a kontinens erdős területeinek durván 21 százaléka, ami példátlan az eddigi tűzvészek történetében.

2019 legnagyobb katasztrófáiról korábbi cikkünkben olvashat - kattintson!

A klímatudománynak sokkal jobb munkát kell végeznie, ha el akarjuk kerülni, hogy a jövőben a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák felkészületlenül érjenek - emelte ki Benjamin Sanderson klímatudós, a tanulmány egyik szerzője. "Minél gyorsabban melegszik a bolygó, annál valószínűbb, hogy meglepetések érnek minket" - tette hozzá.

erdőtűz, bozóttűz, ausztráliai bozóttüzek, Ausztrália, klímaváltozás, globális felmelegedés, természeti katasztrófák, legrosszabb forgatókönyv
Az ausztrál bozóttüzek hatása súlyosabb, mint korábban gondolták. Fotó: Getty Images

Mi befolyásolja az erdőtüzek kialakulását?

Elsősorban a klímamodellek - vagyis az olyan szimulációk, amelyek felhasználják az összes rendelkezésre álló információt arról, hogy mi befolyásolja bolygónk éghajlatát - segíthetnek megfejteni, hogy milyen hatásai vannak a Föld felmelegedésének. Ezek a modellek nagyon jó képet adnak az éghajlat bizonyos aspektusairól, például a globális hőmérsékleti változásokról, a tüzek kérdése azonban sokkal összetettebb. Azt ugyanis számos körülmény, például a csapadék, a szél, a talajborítás és a népsűrűség is befolyásolja - magyarázta a tudós.

Fontos tudni a legrosszabb forgatókönyvet

A tűzvésszel kapcsolatos eddigi modellek egyike sem hozott olyan eredményt a szimulációval, mint ami Ausztráliában bekövetkezett - jelentette ki Sanderson, aki abban látja a megoldást, hogy egyetlen szimuláció helyett - amely a legvalószínűbb forgatókönyvet próbálja elkészíteni - inkább többezernyi különböző forgatókönyvet gyártanak a jövőre. "Ez a sok ezernyi változat teljesen lefedheti azt is, hogy legrosszabb esetben mi történhet" - mondta. A kutatók szerint pedig a legrosszabb forgatókönyv megismerése egyre fontosabb lesz, ahogy a Föld éghajlata olyan irányba tolódik, amit még nem ismerünk. "Amíg az előrejelzéshez szükséges összes alapvető feltételt nem ismerjük, nem tudunk konkrét tanácsot adni a társadalomnak az alkalmazkodáshoz" - mutatott rá a szakember.

Az említett tudományos munkán kívül egyébként több másik tanulmány is foglalkozik az erdőtüzek hatásaival és tanulságaival. Az egyik szerint az ausztrál bozóttüzek a kontinensen és globálisan is minden korábbi erdőtüzet felülmúltak. A klímaváltozással való közvetlen kapcsolatot még elemzik, de a tudósok korábban már megállapították, hogy az éghajlatváltozás és az úgynevezett tűzidőjárás - a magas hőmérséklet, erős szél és alacsony páratartalom kombinációjának - súlyossága és gyakorisága között van kapcsolat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
viszketés
Nem múló viszketés: rákot jelezhet? – Íme az onkológus tanácsa
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +15 °C

Fátyolfelhős lesz az ég, majd délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Kedden nem érvényesül fronthatás, az átmeneti felhősödés egy peremhullám következménye. A frontérzékenyek szervezetét így nem éri jelentősebb orvosmeteorológiai megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?