Az amerikai rapper, Kid Cudi 32 éves volt, amikor 2016-ban stroke-ot kapott. Memória-, beszéd- és mozgásproblémái lettek, több hónapos rehabilitációra volt szüksége ahhoz, hogy rendbe jöjjön. Hailey Bieber modell, a híres énekes, Justin Bieber felesége pedig még fiatalabb, mindössze 25 éves volt, amikor stroke alakult ki nála. A problémát egy, az agyában lévő vérrög okozta. Egyebek mellett olyan tünetei voltak, mint a test egyik oldalán jelentkező zsibbadás és bizsergés, valamint a szavak formálásának nehézsége.
A legtöbben úgy gondolunk a stroke-ra, mint egy olyan állapotra, amely az idősebb emberek „problémája”. De, ahogy azt a fenti két példa is igazolja, a betegség a fiatalabb korosztálynál is kialakulhat – figyelmeztetett cikkében a The Conversation, kiemelve: az összes stroke mintegy 10 százaléka a 45 év alattiakat érinti, és ez az arány egyre nő. A lap – hogy növelje a fiatalok stroke-kal kapcsolatos tudatosságát – összefoglalta a legfontosabb információkat a lehetséges okoktól kezdve a jellegzetes tüneteken át a rizikótényezőkig.
A stroke típusai
Stroke akkor következik be, amikor az agy vér- és oxigénellátása megszakad, ezt jellemzően valamilyen elzáródás, sérülés vagy vérzés okozza. A stroke kockázatát számos faktor növelheti, például bizonyos veleszületett tényezők, mint Hailey Bieber esetében. A fiatal modell lyukas szívvel született, ami lehetővé tette, hogy egy vérrög a véráramba kerüljön, majd az agyba jusson. Ugyancsak fokozhatja a stroke rizikóját a drog- és alkoholfogyasztás, valamint a fejsérülés (ezért olyan fontos, hogy bizonyos mozgásformák közben fejvédőt viseljünk).
Bár jelenleg nincsenek adatok azzal kapcsolatban, hogy a 20 és 40 év közöttiek körében pontosan milyen gyakori a stroke, az ismert, hogy az említett korcsoportban milyen típusú stroke-ra van a legnagyobb esély: egy jelentés szerint a 15-44 év közötti korosztályban bekövetkező stroke-ok fele iszkémiás stroke, amelynek lényege, hogy egy vérrög vagy valamilyen más anyag (például koleszterin) elzárja az agy vérellátását. Az iszkémiás stroke lehet átmeneti is, ilyenkor a tünetek sokkal rövidebb ideig állnak fent (a jelenség neve átmeneti iszkémiás roham, Hailey Biebernél is ez alakult ki).
A fiataloknál előforduló stroke második leggyakoribb oka a vérzéses stroke, vagy agyvérzés. Ez akkor következik be, amikor az agy artériái és vénái megrepednek, általában fejsérülés, magas vérnyomás vagy valamilyen elzáródás (például aneurizma vagy embólia) miatt. A stroke-nak ez a fajtája rendkívül súlyos, egyes esetekben akár halálos kimenetelű is lehet.
A stroke harmadik típusát, az úgynevezett szubarachnoideális vérzést az agy felszínén fellépő vérzés idézi elő. A vér az agyat védő szubarachnoideális réteg alatt reked, duzzanatot okozva, amely az agyat a koponyához szorítja – ez egyébként további agykárosodáshoz vezethet. Bár ez a típus a másik kettőhöz viszonyítva kevésbé gyakori a fiatalok körében, érdemes nagyon komolyan venni, mert ugyanúgy komoly károkat okozhat a szervezetben, sőt, az is előfordulhat, hogy az érintett belehal a betegségbe.
Munkamániás lehetsz? Ez a teszt segít eldönteni
Mire kell figyelni?
A stroke ugyanolyan tünetekkel jelentkezik a fiataloknál és az idősebbeknél is. Mivel azonban a legtöbben nem számítanak arra, hogy a 20-as vagy 30-as éveikben stroke-ot kapnak, nem ismerik fel a szimptómákat, vagy egyszerűen csak elbagatellizálják azokat. A fiatal pácienseknél sajnos az orvosok is hajlamosak arra, hogy ne rögtön stroke-ra gondoljanak, ami vagy félrediagnosztizáláshoz vezet, vagy ahhoz, hogy a beteg nem kapja meg elég gyorsan a megfelelő terápiát. Ez stroke esetében, amikor szó szerint minden perc számít, különösen veszélyes: minél később kezdik meg a kezelést, annál súlyosabb szövődmények léphetnek fel.
A stroke tünetei jellemzően a test egyik oldalát érintik; az adott oldalon (karon, lábon, arcon) bizsergést, zsibbadást érezhet a beteg. Emellett gyakori panasz a zavartság, szédülés, egyensúlyvesztés, az arc egyik oldalának „lefittyedése” és a beszédproblémák. Az, hogy kinél pontosan milyen tünetek lépnek fel, attól is függ, hogy mely agyterületek nem jutnak oxigénhez. Ha a stroke az agynak a beszédhez szükséges részét érinti, akkor a páciensnél a beszéddel kapcsolatos problémák lépnek fel. Amennyiben a motoros funkciókat szolgáló rész sérül, végtaggyengeség, bénulás jelentkezhet, agytörzsi érintettség esetén pedig jellemzően teljes bénulás vagy kóma lép fel, illetve a tragikus végkifejlet sem ritka.
Ez is érdekelhet
Az, hogy fiataloknál milyen lehet a stroke kimenetele, bonyolult kérdés. Bár egy fiatalabb agy jobban képes helyreállítani önmagát a trauma után, nem szabad elfelejteni, hogy az említett szerv 28 éves korig nem fejlődik ki teljesen. Így bizonyos szempontból sérülékenyebb lehet a károsodással szemben, mint egy idősebb ember agya. Ami pozitív, hogy a tünetek gyors felismerése és a kezelés minél hamarabbi megkezdése esetén a gyógyulási esélyei nagyon jók – ezért érdemes tisztában lenni a stroke tüneteivel, és azonnal cselekedni, ha baj van.
Legjobban: