Március közepén a 25 éves Hailey Bieber esetétől volt hangos a sajtó: a modellként dolgozó lányt, aki nem mellesleg Justin Bieber énekes felesége, "stroke-szerű" tünetek miatt kórházba vitték. Mint az később kiderült, panaszait egy, az agyában lévő, kisebb méretű vérrög okozta (azt, hogy pontosan milyen tünetekről volt szó, nem részletezték). A fiatal lány egyébként szerencsés volt, néhány órán belül már haza is engedték a kórházból.
Az esetet nemcsak azért övezte óriási érdeklődés, mert egy ismert emberrel történt meg, hanem azért is, mert a legtöbben úgy gondolják, a stroke csak időseknél alakulhat ki. A valóság azonban az, hogy a stroke-os esetek 15 százaléka a 18 és 55 év közöttieket érinti, ráadásul ez a szám az utóbbi időben folyamatosan emelkedik - írja témával foglalkozó cikkében a Health . Egy, a Neurology című folyóiratban közzétett 2019-es tanulmány szerint például a stroke fiatalok körében történő előfordulása több mint egy évtized alatt, 1998 és 2010 között 23 százalékkal nőtt.
Ezért fontos, hogy mindenki - fiatalok és idősek egyaránt - tisztában legyen a stroke-kal kapcsolatos legfontosabb információkkal. Minél hamarabb érkezik ugyanis a segítség, annál kisebb a valószínűsége a komoly egészségügyi következményeknek.
Mi a stroke?
A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása. Úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása, és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik, például vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás és vérzéses stroke-okra. Előbbi a gyakoribb, az összes stroke-os eset kb. 87 százalékát teszi ki.
Jellegzetes tünetek
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ami a tüneteket illeti, szakértők szerint célszerű megjegyezni egy rövid, mindössze kétszavas (angol nyelvű) mondatot, a szavakat alkotó betűk - egy kivételével - ugyanis egy-egy jellegzetes stroke-panasz kezdőbetűit jelzik. A mondat a következő: B. E. F. A. S. T., azaz be fast (magyarul: légy gyors, cselekedj gyorsan).
B: balance, azaz egyensúly/lábgyengeség. (Az érintettnek problémás a felállás?)
E: eyes, azaz szemek/látás. (Az érintettnek problémái vannak a látásával?)
F: face, azaz arc. (Az érintett arca aszimmetrikussá válik, egyik oldala zsibbad?)
A: arm, azaz kar. (Az érintett egyik karja gyenge vagy zsibbadt?)
S: speech, azaz beszéd. (Az érintettnek problémái vannak a beszéddel, a szavak, mondatok formálásával?)
T: time, azaz idő. (Ha a fenti tünetek bármelyikét észleljük, azonnal hívjuk a mentőket.)
A felsoroltakon kívül természetesen vannak még olyan tünetek, amelyek stroke-ra utalhatnak, ilyen például a többi között az erős fejfájás, a nyelészavar vagy a hányinger is. Az egyébként, hogy a betegnek egészen pontosan milyen panaszai vannak, nagyban függ attól, hogy az agy mely része érintett, és mely részén következik be véráramlási zavar, nyilatkozta a Health-nek dr. Gregory Albers neurológus. Ha például az agy hátsó része érintett, látásproblémák léphetnek fel, amennyiben viszont az egyensúlyközpont, az forgó jellegű szédülést, egyensúlyzavart okozhat, mondja a neurológus.
Kezelési lehetőségek
Mint arra a cikkben dr. Donald Lloyd-Jones kardiológus rámutatott, a stroke terápiáját egyebek mellett a típusától, súlyosságától, az érintett által tapasztalt egészségügyi hatásoktól függően állítják össze. A kardiológus szerint azokban az esetekben, amikor vérrög okoz stroke-ot (iszkémiás stroke), az orvosok gyakran vetnek be vérhígítót, amely hatékony módja a vérrögök feloldásának és az agyi vérellátás helyreállításának. Vérzéses stroke-nál a kezelés része lehet a gyors koponya-CT, illetve a műtét, utóbbi során eltávolítják az agyból a felgyülemlett vért, amellyel enyhíthető az agyra nehezedő nyomás.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Bár a stroke tulajdonképpen bárkinél kialakulhat, vannak, akiknél nagyobb a kockázat. Ilyenek például az afroamerikaiak, náluk kétszer akkora a stroke rizikója, mint a fehér bőrűeknél. Az életkor ugyancsak számít: minél idősebb valaki, annál nagyobb a stroke veszélye. A férfiaknál is nagyobb valószínűséggel alakul ki stroke, mint a nőknél. Bizonyos betegségek (magasvérnyomás-betegség, szívbetegség, cukorbetegség, érelmeszesedés, COVID-19 stb.) szintén növelik a rizikót.
Megelőzés: mit tegyünk?
A megelőzés szempontjából dr. Lloyd-Jones szerint kiemelten fontos az egészséges táplálkozás: kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, illetve a túl sok só, cukor fogyasztását, és igyekezzünk előnyben részesíteni a gyümölcsöket, zöldségeket, sovány húsokat, halakat, teljes kiőrlésű gabonákat. Ügyeljünk továbbá az egészséges testsúly fenntartására, a rendszeres sportra, és hagyjuk abba a dohányzást, alkoholfogyasztást. A kardiológus úgy véli, az is sokat segíthet, ha bizonyos időközönként ellenőriztetjük vérnyomásunkat, vércukorértékeinket, koleszterinszintünket - amennyiben időben fény derül az esetleges eltérésekre, megfelelő terápiával el lehet kerülni a nagyobb bajt.
Legjobban: