Indiai kutatók 2017-ben bebizonyították, hogy nagy mennyiségű licsifogyasztás váltotta ki előzőleg több száz gyermek halálát az ázsiai országban. Ennek oka, hogy a gyümölcs nagy mennyiségben tartalmaz hipoglicin A-t, egy aminosavszármazékot, amely súlyos megbetegedést válthat ki, ha kritikusan felgyülemlik a szervezetben. A toxin mindazonáltal nemcsak a licsiben, hanem egyéb növényfajokban is fellelhető, mint például különböző juharfafajok magjában és magoncában. E körbe tartozik a többi között az Európa jelentős részén, így Magyarországon is természetesen előforduló hegyi juhar is.
"A vegyület a szervezet energiaháztartásában és anyagcsere-folyamataiban okoz zavart. A mérgezés egy tipikus tünete embereknél a nagyon alacsony vércukorszint " - mutatott rá Annette Zeyner, a hallei és wittenbergi Luther Márton Egyetem professzora az egyetem honlapjának nyilatkozva. Egy 2013-as tanulmány lovak körében azonosított hasonló mérgezéseket, amikor a hegyi juharból származó hipoglicin A atipikus miopátiát, egyfajta izombetegséget okozott legelőn tartott állatoknál. Mindezen előzmények tükrében Zeyner és munkatársai - a Leibniz Növénybiokémiai Intézet szakembereivel együttműködve - arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy vajon a hipoglicin A megjelenhet-e a frissen lefejt tehéntejben.
Egyetlen fa a legelőn is bajt okozhat
"A hegyi juhar sokfelé előfordul, a tehenek legeltetése pedig általános gyakorlat. Ennélfogva logikusnak tűnt, hogy a tehenek - akárcsak a lovak - megehetik eközben a hegyi juhar magjait és magoncait, az azokban található toxinokkal együtt" - árulta el Zeyner. A kutatók észak-németországi tejtermelő tehenészetekből vett mintákat kezdtek vizsgálni a méreganyag után kutatva. Nem külön-külön tesztelték az egyes tehenek tejét, hanem a farmok gyűjtőedényeibe kerülő, több egyedtől lefejt és összeöntött tejből vettek mintákat. Ezután egy speciális tömegspektrométert használtak a vizsgálatokhoz, ezáltal egészen minimális mennyiség mellett is képesek voltak azonosítani az adott vegyület jelenlétét.
"Mindössze a farmok egyikéből származó két nyerstej-mintában találtunk hipoglicin A-t. Az érintett tehenészet legelőjén pedig csupán egyetlen egy hegyi juharfa áll" - mondta el az eredmények kapcsán Zeyner. A toxin koncentrációja 17 és 69 mikrogramm volt literenként a két mintában. "Ezek egyaránt alacsony, de igen különböző mennyiségek. Ha belegondolunk azonban, hogy alig egy fa állt azon a legelőn, a minta pedig egy gyűjtőedényből származik, akkor már az is meglepő, hogy egyáltalán képesek voltunk bármit is kimutatni belőle" - hívta fel a figyelmet a kutató. "Tanulmányunk az első, amely bemutatja, hogy a tehenek elfogyaszthatják a hegyi juhar toxint tartalmazó részeit, majd az átkerülhet a tejükbe is. A felfedezés számos további kérdést felvet" - tette hozzá.
Egyelőre nem tisztázott például, hogy mennyi toxint kell elfogyasztania a teheneknek ahhoz, hogy az kimutatható legyen a tejükben. Szintén további kutatásokra lesz szükség annak feltárására, hogy vajon megsemmisül-e a vegyület a tej feldolgozása során, illetve egyáltalán kell-e aggódni miatta, ha ilyen alacsony koncentrációban van jelen. A mostani kutatás eredményeit a Toxins című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban közölte a német kutatócsapat.
