Kiderült, mennyi ólom van a csapvízben

Várhatunk-e érdemi javulást a víztisztító berendezésektől? Részletek itt.

Az ivóvízben megjelenő ólom elsősorban a régi épületekben és városrészekben még ma is megtalálható ólomcsövekből származik, főként az épületek belső hálózatából. Mint azt a qubit.hu cikke írja, a csap megnyitásakor magasabb a víz ólomtartalma, mint némi folyatás után, így bizonyos esetekben átmenetileg ez is csökkentheti a kockázatokat. Szakértők szerint ugyanakkor régi épületekben ez a módszer sem biztos, hogy elegendőnek bizonyul a gyakorlatban. Valódi megoldást csak a vízhálózat ólomtartalmú részeinek teljes cseréjétől lehet várni. Társasházak esetén tehát nem elég, ha a lakásban gondoskodunk a cseréről, hanem az egész épület vízellátó rendszerét korszerűsíteni kell.

Az NNK felmérései szerint a magas ólomkoncentráció problémája főként Budapestet és az ötezer fő feletti lakosságú vidéki városokat érinti, illetve ezekben több mint 80 ezer épületet. A fővárosban az épületek mintegy negyede magas vagy nagyon magas kockázati szintű besorolást kapott. Fontos leszögezni, hogy az ólomnak sem érzékelhető íze, sem szaga nincs a vízben, így kizárólag a csapvíz bevizsgáltatásával lehet megbizonyosodni arról, hogy mi is kerül pontosan a poharunkba. Ezzel együtt hasznos támpont lehet az épület kora. Az 1945 előtt épült épületekben a csap nyitását követően a vizsgált minták 25, egy perc folyatás után a 14 százalékában mértek határérték feletti ólomszintet. Az 1975 utáni épületekben ezek az arányok már csupán 10 és 3 százalékot értek el, míg az összesített országos átlag 14 és 6 százalék.

Ez is érdekelheti

csapvíz

Aggasztó, mit tesznek a csapvízzel az akkumulátorok

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

Ami az ólom egészségügyi hatásait illeti, elmondható, hogy az emberi szervezet szinte minden részének működését befolyásolhatja, kezdve az idegrendszertől az immun- és hormonrendszeren át egészen a szív-érrendszerig vagy a vérképződésig. Érdemes hozzátenni, hogy a legtöbb ólom nem az ivóvízből, hanem a levegőből, porból és élelmiszerekből kerül a testünkbe. Mindazonáltal ismert, hogy gyerekeknél nincs biztonságosnak mondható vérólomszint, ahogy a terhesség alatt vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabaduló és a véráramba jutó ólom a szülőképes korú nőket is kiemelten veszélyezteti.