Levélben mondott köszönetet az Országos Mentőszolgálatnak az az édesanya, akinek kisfiát már kétszer kórházba kellett szállítani lázgörcs miatt. „Szeretnénk megköszönni az áldozatos munkájukat, minden elismerésem, hogy szolgálatba állnak és küzdenek értünk. Minden kolléga profi, kedves, segítőkész és higgadt volt. Köszönünk mindent még egyszer” – fogalmazott H. Katinka a mentők közösségi oldalán megosztott poszt szerint.
A fenti köszönetnyilvánítás a mentők munkájának fontossága mellett arra is rávilágított, hogy a lázgörcs viszonylag gyakran előfordul az arra hajlamos gyermekek körében, és mindenképpen komolyan kell venni. De vajon miről ismerjük fel, és mikor szükséges mentőket hívni? Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.
Ijesztő tünetekkel jelentkezik a lázgörcs
A gyerekek 2-5 százalékánál jelentkezik lázgörcs, jellemzően 3 hónapos és 5-6 éves kor között. A leggyakrabban a 12-18 hónaposoknál fordul elő, a 6 év felettiek körében pedig már általában nem áll fenn a kockázata. A problémát azért hívják lázgörcsnek vagy lázrohamnak, mert leginkább a láz felszálló ágában lép fel, és az epilepsziás rohamra emlékeztető panaszokkal jár. A roham azonban nem a magas testhő, hanem az azt kiváltó fertőzés vagy gyulladás számlájára írható, tehát akár hőemelkedés mellett is jelentkezhet. Nagyon ritkán védőoltást követően is kialakulhat.
A tünetek a legtöbb szülőt megijesztik, főleg akkor, ha először látnak ilyen rohamot. A gyerek izmai megfeszülnek, görcsbe rándulnak, a test rángatózni kezd. Ehhez nehézlégzés, hörgés, habzó száj, hányás, akaratlan széklet- és vizeletürítés, valamint fennakadt szemek is társulhatnak. Súlyos esetben akár eszméletvesztéssel is járhat a roham.
Egy lázroham – bár szülőként végeláthatatlannak tűnhet – általában 2-5 percig (de maximum 10-15 percig) tart, majd magától el is múlik: a rángás megszűnik, a légzés egyenletessé válik. A kicsi ezt követően bágyadtabb lehet, vagy akár azonnal álomba is zuhanhat. Az ilyen lefolyású lázgörcsöt egyszerű vagy sima lázgörcsnek hívjuk. Ha pedig ettől eltérően zajlik – például a rángatózás és a megfeszülés csak a test egyik oldalát vagy részét érinti, esetleg 15 percnél hosszabb ideig tart és 24 órán belül megismétlődik –, akkor komplikált lázgörcsről van szó.
Fontos tudni azt is, hogy az érintett gyerekek mintegy harmadánál megismétlődik a lázgörcs. Ennek veszélye leginkább akkor áll fenn, ha az első ilyen roham elhúzódott, illetve ha már egészen korán, például csecsemőkorban jelentkezett. Az ismétlődés valószínűségét növelik továbbá az idegrendszeri rendellenességek is.
Mit tegyünk ilyenkor és mit ne?
A legfontosabb, hogy akármennyire is megijedünk, amikor gyermekünk a lázgörcs tüneteit produkálja, igyekezzünk megőrizni nyugalmunkat, és összpontosítsuk figyelmünket a kicsire és az állapotának változására. Ügyeljünk arra is, hogy a rángatózó, öntudatlan gyerek nehogy megsérüljön a roham során – akadályozzuk meg, hogy megüsse magát, vagy például leessen a kanapéról. Gondoskodjunk arról is, hogy a habzó szájú, esetleg hányó gyerek légútjaiba ne juthasson váladék – a legegyszerűbb, ha a gyereket az oldalára fektetjük, vagy legalább a fejét oldalra fordítva tartjuk. Ezeken túl tilos bármit a gyerek szájába tenni – még a saját ujját is!
Az alábbi esetekben szükséges mentőt hívni:
- ha a lázgörcs nem szűnik meg 15 percen belül
- ha a gyermek nehezen vesz levegőt
- ha leáll a gyerek légzése
- ha nagyon erős hányás lép fel
- ha a beteg elkékül
- ha a roham elmúlta után sem tisztul ki a gyermek tudata
- ha a lázgörcs 6 hónaposnál fiatalabb babánál jelentkezik
Ezért vegyük komolyan a lázgörcsöt
Bár a lázgörcs jellemzően rövid időn belül és spontán megszűnik, attól még mindenképpen javasolt egy orvosi kivizsgálás. Az ilyen rohamok ugyanis akár agyhártyagyulladásra vagy agyvelőgyulladásra is figyelmeztethetnek. Ha azonban nem egy súlyos betegség áll a roham hátterében, akkor nem kell maradandó agyi károsodástól tartanunk – a gyermek későbbi fizikai és szellemi fejlődését általában nem befolyásolja a lázgörcs.
