Sokan nem a szokásos munkaidőben dolgoznak, hanem este, éjjel, hajnalban. Az éjszakai műszaknak megvannak a maga előnyei: lehet gyerek vagy tanulás mellett csinálni, és sokszor jobban is fizetik az éjszakásokat, mint a nappalosokat. Ugyanakkor az orvosok nem győznek figyelmeztetni, hogy a váltott műszakban való dolgozásnak megvannak a maga egészségügyi kockázatai: növeli bizonyos betegségek kialakulásának esélyét, és rossz hatással lehet a dolgozók közérzetére is.
A leggyakrabban olyan munkahelyeken kell váltott műszakokban dolgozni, amelyek 24 órás szolgáltatást látnak el: ilyen a közlekedés, az egészségügy és a rendvédelem. De ebbe a csoportba tartozik az éjszakáig nyitva tartó éttermek, szórakozóhelyek személyzete is. Mi bennük a közös? - Úgy tűnik például az, hogy nagyon hasonló egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve - ezt több közelmúltbeli kutatás is bizonyítja.
Egy 2014-es vizsgálat szerint a váltott műszakban dolgozóknál 42 százalékkal valószínűbb a kettes típusú cukorbetegség kialakulása. Ez feltehetően azzal van összefüggésben, hogy ilyen munka mellett az alvás és ébrenlét természetes ciklusa felborul, emiatt romlik az alvás minősége, ami pedig inzulinrezisztenciához is vezethet.
Egy 2015-ös kutatás során ápolónőket vizsgáltak, és azt találták, hogy a legalább öt éve váltott műszakban dolgozóknál mindenféle szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata megnő. Aki pedig legalább 15 éve dolgozik ilyen munkarendben, annál magasabb a tüdőrákos halálozás kockázata is.
A szervezet számára rendkívül megterhelő az éjszakai munka A munkaidő által megzavart alvás-ébrenlét ciklus nem elhanyagolható tényező. A WHO 2007-ben felvette a karcinogén (rákkeltő) tényezők listájára az éjszakai vagy váltott műszakokban való dolgozást, mert az megzavarja a cirkardián ritmust, vagyis az ember napi biológiai óráját.
Mi a napi biológiai óra, azaz cirkardián ritmus?
Minden testi és agyi funkciónk egyfajta természetes ritmust követ; egy ciklus egy napnak felel meg. A testünkben működő belső, biológiai óra szerint változik naponta a testhőmérsékletünk, az éberségi állapotunk és bizonyos hormonjaik szintje is. Például az átlagos testhőmérsékletünk az alvás folyamán nő, egészen az ébredésig, majd a nap folyamán csökken, egészen az elalvásig - legalábbis, ha rendszeres időközökben alszunk.
Belső óránk működése több tényezőn múlik: kulcsszerepet játszik benne a fény - ezért gyakoribb az alvási probléma a vakoknál. De hat rá a testmozgás, a hormonok koncentrációja és a különböző gyógyszerek is. Sok olyan tényező is van, ami megzavarhatja a cirkardián óránk működését - a legismertebb ilyen a jetlag, amikor több időzónán át utazunk. A jetlaghez nagyon hasonló dolgot élnek át azok is, akik váltott műszakban dolgoznak.
A cirkardián ritmus megzavarása tüneteket is okoz. Ezek az emésztési zavarok, az ingerlékenység és a koncetrációs képesség csökkenése. De míg jetlaget igen ritkán élünk át, a váltott műszakban dolgozók szinte állandóan ki vannak téve ezeknek a tüneteknek.
Miért függhet össze a megzavart cirkardián ritmus a betegségekkel?
Ha valakinek a belső órája megzavarodik, mert például éjszaka kell dolgoznia, az azt jelenti, hogy a szervezete már nincs szinkronban a környezetével. Ideális esetben a szervezet rövid idő alatt alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez (ez történik, amikor elmúlik a jetlag), de ha túl gyakran kell "újraszinkronizálni", az már a cirkardián ritmus hosszabb távú felboroulását is eredményezheti, ami betegségek okozója lehet.
Szakértők felfedeztek egy fehérjét, amely a cirkardián ritmus szabályozásában vesz részt, de szerepe van a daganatok kialakulásának megakadályozásában is. A cirkardián ritmus megzavarása bizonyíthatóan hatással van tehát a dagantok kialakulásának valószínűségére; ezen túl a vérnyomásra, a vér koleszterinszintjére is hat - így függ össze a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.
Mindezeken kívül a váltott műszakokban való dolgozás sok olyan egyéb viselkedéses változással jár, amely már önmagában is növeli bizonyos betegségek kockázatát. Így például az ilyen munkában dolgozók nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak vagy elhízottak, illetve nagyobb arányban dohányoznak, és nagyon stressznek vannak kitéve.
Mit tehetünk mégis az egészségünkért?
A legtöbben nem jószántukból dolgoznak váltott műszakokban, hanem kényszerűségből. Mit tehetnek ők mégis az egészségük megőrzése érdekében?
- Ha éjszaka dolgozunk egy időszakban, akkor az utolsó néhány napon próbáljunk 1-2 órával előbb felkelni és később lefeküdni. Ezzel megkönnyíthetjük, folyamatosabbá tehetjük a másik műszakra való átváltást.
- Adjunk magunknak több időt az új műszakhoz való átállásra - anélkül, hogy megvonnánk magunktól az alvást.
- Ha végzünk az éjszakai műszakban, vegyünk fel napszemüveget, hogy csökkentsük a minket érő fénymennyiséget.
- Próbáljunk meg rendszeres időközökben aludni a hét minden napján - így a cirkardián óránk könnyebben alkalmazkodik majd a munkarendünkhöz.
Forrás: Medical News Today
