A szervezet belső órájának akár kisebb zavarai is befolyásolhatják a szív- és érrendszer egészségét. Ezek a változások a többi között a szív megnagyobbodásához, a szívműködés romlásához, illetve szívelégtelenség kialakulásához is hozzájárulhatnak – hívja fel a figyelmet cikkében az Alabamai Egyetem birminghami tagintézménye. Bár az őszi óraátállítást követő hétfő reggelen a szívinfarktus kockázata hozzávetőleg 10 százalékkal alacsonyabb lehet, szemben a tavaszi átállítás után megfigyelt, mintegy 10 százalékos kockázatnövekedéssel, az időeltolódás szívre gyakorolt közvetlen hatásait így sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az őszi óraátállítás hatása a szervezetre
Martin Young, az egyetem kardiovaszkuláris betegségekkel foglalkozó részlegének professzora azt vizsgálja, miként befolyásolhatják a környezeti tényezők – így akár a napszak és az óraátállítás – a szív- és érrendszer egészségét, illetve a szívbetegségek kockázatát. Mint mondja, az összefüggések megértéséhez érdemes először is a cirkadián ritmus fogalmával megismerkednünk. Ennek alapja, hogy a földi életet a nappalok és éjszakák, így a fény és a sötétség 24 órás ciklusokban történő váltakozása határozza meg. Egyaránt változik a természetes fény mennyisége, a hőmérséklet, a páratartalom, vagy éppen a táplálék elérhetősége és a ragadozókkal való találkozás kockázata. Környezetünk ritmusa alapvetően meghatározza, hogyan hangolódik össze szervezetünk a külvilággal.
„Biológiai ritmusok alakultak ki bennünk, amelyek segítenek alkalmazkodni ezekhez a környezeti ciklusokhoz. Ezek közül a legnyilvánvalóbb az alvás és az ébrenlét váltakozása” – magyarázza Young. Hozzáteszi, hogy számos, 24 órás ciklus szerint működő biológiai folyamatot a sejtek belső cirkadián órái irányítanak, amelyek összehangolják a különböző sejtműködések időzítését. A szervezet belső, 24 órás órája, vagyis a cirkadián ritmus számos mindennapi élettani folyamatot szabályoz, még akkor is, ha ezt nem feltétlenül érzékeljük. Hatással van nemcsak az alvás-ébrenlét ciklusára, de a testhőmérsékletre, az emésztésre és a hormonháztartásra is. A cirkadián órák nemcsak a környezetünkhöz való alkalmazkodást segítik, hanem a belső szerveink működését is összehangolják.
„Képzeljük el, milyen lenne az életünk, ha egy órával el lennénk csúszva a munkatársainkhoz, a barátainkhoz vagy a családtagjainkhoz képest. Elkésnénk a munkából, nem érnénk oda időben a gyerekeinkért az iskolába, és így tovább. Biológiai szinten ugyanez történik: ha felborul a folyamatok időbeli összehangoltsága, az kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet normális működését” – fogalmaz a professzor.
Milyen veszélyekkel járhat az óraátállítás?
Young szerint az egyórás óraátállításnak két fontos következménye van. Egyrészt az őszi átálláskor egy órával több időnk jut alvásra. Másrészt a szervezet belső órái fokozatosan alkalmazkodnak az új időrendhez, ám ennek sebessége egyénenként eltérhet. Emiatt előfordulhat, hogy a belső szervek működése néhány napig nincs teljes összhangban egymással.
Az óraátállítás egyik leggyakoribb kellemetlen következménye az álmosság és az ezzel járó szellemi teljesítményromlás. Ha az új időrend miatt nem alszunk megfelelően, nagyobb lehet a mindennapi balesetek, például a közúti szerencsétlenségek, illetve a munkahelyi hibák kockázata. Ráadásul az alvás mennyiségét és minőségét más tényezők is befolyásolják. Ilyen például az időzónák közötti utazás (jetlag), valamint az alvási apnoé, amely során alvás közben ismétlődő légzéskimaradások jelentkeznek. Az alvási rutin ilyen jellegű zavarai pedig összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
A rendszertelen alvási szokások tovább zavarhatják a szervezet belső óráját, megnehezítve a cirkadián ritmus stabilizálódását az óraátállítás után, és fokozva a szív- és érrendszer terhelését. „Ennek hátterében részben olyan tényezők állhatnak, amelyek növelik a szívbetegségek kockázatát: például a vérnyomás emelkedése, az immunrendszer aktiválódása, a vércukor- és vérzsírszint növekedése, valamint a véralvadási hajlam fokozódása. Ezek együttesen olyan kedvezőtlen körülményeket teremthetnek, amelyek növelik az olyan súlyos, vérellátási zavarral összefüggő események kockázatát, mint a szívinfarktus vagy a stroke” – figyelmeztet a szakértő.
Hogyan készülhetünk fel az óraátállításra?
„Általánosságban elmondható, hogy a váltott műszakban dolgozók, az idősek és a magas vérnyomással élők esetében nagyobb a szívbetegségek kockázata. Mindhárom csoportban fokozott lehet az érelmeszesedés veszélye” – mondta Young. Az érelmeszesedés során plakkok rakódnak le az artériák falában. Akiknél ez a folyamat már megkezdődött, különösen veszélyeztetettek lehetnek a szívinfarktus szempontjából. Emiatt az óraátállítás okozta változások kedvezőtlen hatásaira is érzékenyebben reagálhatnak.
A szakértő szerint az egyórás időeltolódás kellemetlen következményeit úgy mérsékelhetjük a leginkább, ha nem egyik napról a másikra próbálunk alkalmazkodni az új időrendhez, hanem az azt megelőző napokban fokozatosan módosítjuk a napirendünket. Ennek fontos feltétele, hogy a lefekvés és a felkelés időpontja lehetőleg következetes maradjon. Kerüljük a késői lefekvést és a túl sokáig tartó reggeli alvást, még hétvégén is, amikor egyébként ez különösen csábító lehet. Az alkalmazkodás megkönnyítésére Young azt javasolja, hogy az átállást megelőző két-három napban a megszokottnál 15-20 perccel később keljünk fel és feküdjünk le. „Ezeken a reggeleken mindenképpen reggelizzünk, és töltsünk valamennyi időt természetes napfényben, mert mindkettő segítheti a cirkadián óránk újrahangolását” – tanácsolja a professzor.
Emellett érdemes este mérsékelni a fényterhelést, csökkenteni a koffeinbevitelt, odafigyelni a stressz kezelésére és a szervezet megnyugtatására, napközben pedig minél több időt tölteni természetes fényben. Ezek a szokások segíthetnek abban, hogy szervezetünk könnyebben alkalmazkodjon az új időrendhez, és az óraátállítás kevésbé terhelje meg a szív- és érrendszerünket.
