Mikor beszélünk sebzésről?
Testünket a külső behatásoktól legyen az fizikai - pl. ütés, UV-sugárzás , hő -, biológiai - különböző kórokozók-, vagy kémiai - vegyszerek bőrünk védi meg. Kevesen gondolnák, de bőrünk egyben legnagyobb szervünk is, amely három, egymástól többnyire jól elkülöníthető rétegből, a hámból, irhából és bőraljából épül fel. Szűkebb értelemben bőrünk (hámréteg) folytonosságának megszakadását nevezzük sebzésnek, de tágabb értelemben a belső szervek szöveteinek sérülései is ide tartoznak. A sebzéseket általában vérzés kíséri, melynek jellege, erőssége függ a seb egyéb jellemzőitől, pl. nagyság, mélység, keletkezés formája).
A mechanikus sebek az ép szöveteket érő fizikai ártalom hatására keletkeznek. Többféle felosztás is lehetséges. A két legfontosabb probléma a vérvesztés és a fertőzés.
A sebek típusai
A metszett, vágott seb esetén valamilyen éles tárgy okozta a sérülést. Jellemzője, hogy a sebszélek egyenes lefutásúak, a seb alapjáig terjednek, szűkülő a sebzug, a sebalapig minden szövet élesen átmetszett, ritka a nagyfokú szennyeződés. E jellemzők azt is jelentik, hogy a gyógyulás szempontjából jó hajlamú sérülés. A metszett seb általában erős vérzéssel jár, de a vérzésen kívül egyéb veszélyre is gondolnunk kell. Ne ragadjunk le a vérzés észlelésénél és ellátásánál. Gondoljunk arra, hogy egyéb fontos képletek, idegek, inak nem sérültek-e. Ennek jele, ha az érintett testrész funkciója nem megfelelő. Jellegzetes terület e tekintetben a csukló és a kezek, ahol közvetlenül a bőr alatt idegek és inak futnak.
A zúzott seb esetében a bőr károsodását egy tompa erőbehatás, pl. zuhanás okozza. A sebszélek az erőbehatásnak megfelelően szakadnak, tehát egyenetlenek, tépettek, a sebalap is szabálytalan, gyakran erősen szennyeződik, különösen, ha a talajjal történt az érintkezés. A segélynyújtó itt is a vérzést észleli először. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy ütés következtében keletkezett, így fenn áll a csontsérülés, fej érintettsége esetén az agyrázkódás veszélye. A gyakori szennyeződés felszínes seb esetén is megfelelő ellátást, tisztítást, fertőtlenítést igényel.
A külsérelmi nyom általában jellegzetes, végtag esetén sokszor kétoldali. Nagy harapási erővel rendelkező állat igen komoly sérüléseket okozhat. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy magunkra is vigyázni kell, állati támadásnál minket is fenyegethet veszély. A laikusok általában a kutyával azonosítják a harapott sebet. A macska okozta harapás karmolás legalább olyan veszélyes.
A lőtt seb megjelenése függ a lövedék jellegétől, a lövés irányától és a lőtávolságtól. Általában felismerhető a bemeneti nyílás, mely körül égésnyom is megjelenhet. Másrészt lehet kimeneti nyílás is, mely sokszor nagyobb roncsolást okoz, mint a bemeneti. A lövedék lőcsatornában megtett útját, annak irányát és a szövetkárosítás mértékét befolyásolja, hogy milyen szöveteket érintett a lövedék.
A különböző sebek ellátásának közös eleme, hogy minden sérültet nyugalomba kell helyezni. Ezt követi a vérzéscsillapítás, mely a seb tisztításából, fertőtlenítéséből és a vérzésnek megfelelő kötés felhelyezéséből áll. A sebek végleges ellátását szakember végzi. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy minden sérült megfigyelésre szorul. Állapotrosszabbodás esetén gondoljunk belső sérülésre , nagyobb vérvesztésre. Feladatunk ezen felül a sérülés körülményeinek tisztázása, melynek segítségével olyan sérülésekre is gondolhatunk, mely azonnal nem jelenik meg tünet formájában. A későbbi ellátó pontos tájékoztatásáról se feledkezzünk meg.
