Csernobil: három ember mentette meg Európát

Európa nagy része radioaktív sivataggá változott volna, ha három csernobili búvár nem merül le a biztos halálba - írja az Index.hu a tragédia évfordulóján.

1986. április 26-án, éjjel egy óra 23 perckor felrobbant a csernobili atomerőmű: az így keletkező tűz három napig tartott, rengeteg szennyeződés, radioaktív anyag jutott a levegőbe.

Mint az katasztrófának . Az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent az atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt. A reaktorban agyag, homok és bór gyűlt össze, így próbálták megfékezni a tüzet. Ám az eredmény lávaszerű anyag lett, felgyűlt a reaktormag körül, amely lassan átégette volna magát, elérve az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

A radioaktív sugárzás azért veszélyes, mert megváltoztathatja az emberek, állatok, növények szervezetében a molekulákat és erősen reaktív molekulákat hozhat létre. Az örökítőanyagot is érinti a változás, aminek rákbetegség lehet a következménye. (Normál körülmények között is keletkezhetnek úgynevezett erősen reaktív molekulák, de kisebb mennyiségben, így a test ezeket antioxidánsokkal képes kontroll alatt tartani.) Az egyetlen mód, hogy megszabaduljanak ettől a víztől, az volt, ha kinyitják a kapukat, leeresztik a medencét. Ezt viszont csak úgy lehetett megoldani, hogy valaki alámerül az erősen radioaktív és szennyezett vízbe. Három férfi jelentkezett, az atomerőmű két mérnöke, és egy csernobili munkás - tisztában voltak a veszélyekkel , mégis lemerültek egy alap búvárfelszereléssel. A merülés nélkül a későbbi jelentések szerint egyértelműen robbanás következett volna be. A búvárok két héttel később haltak meg egy moszkvai kórházban.

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának még ma is komoly egészségügyi utóhatásai vannak Ukrajnában. A sugárszennyezés a második generációban, vagyis a katasztrófa túlélőinek gyermekeinél jelentős arányban okoz vérrákot, cukorbetegséget, törpenövést.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, de átmeneti időszakra jobban is csökkenhet a felhőzet. Ezeken a helyeken párássá válik a levegő, foltokban köd is képződik. Az éjféli órákig sokfelé előfordulhat eső, zápor, később már főként csak a déli országrészben számíthatunk csapadékra, ott egy-egy helyen zivatar sem kizárt. Kezdetben élénk, délen néhol erős lesz a nyugati, délnyugati szél, de a légmozgás fokozatosan mérséklődik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 11 fok között alakul, de a kevésbé felhős, illetve kevésbé szeles tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!