Az 1981 és 1995 születettekre használjuk az Y generáció kifejezést. Ez az első generáció, amelynek körében magasabb a rák kialakulásának kockázata, mint a szüleiknél – mutat rá a The Conversation oldalán Lydia Begoña Horndler Gil, a zaragozai Szent György Egyetem immunológus professzora. Hozzáteszi, világszerte a korai megjelenésű daganatos megbetegedések száma 79 százalékkal emelkedett 1990 és 2019 között, a rák okozta halálozás pedig 28 százalékkal nőtt. A szakember felhívja továbbá a figyelmet, hogy a rákbetegségek az esetek mintegy 80 százalékában nem öröklött génekre, hanem külső tényezők DNS-károsító hatására vezethetők vissza. Lássuk, melyek ezek.
A rák gyakori életmódbeli okai – galéria
Horndler szerint egyaránt meghatározó a rosszindulatú elváltozások rizikója szempontjából, hogy mit eszünk a mindennapokban, milyen levegőt lélegzünk, mennyit mozgunk és pihenünk, mennyi stressz ér minket, vagy éppen milyen káros anyagokkal kerülünk kapcsolatba. „Más szóval a legnagyobb különbséget azok az életmódbeli tényezők jelentik, amelyek nap mint nap körülvesznek minket, nem pedig az öröklött genetika. És tudjuk, hogy szüleink és nagyszüleink életmódja nagyban különbözött a miénktől” – fogalmaz a professzor. Alábbi galériánkban a szakember gyűjtése alapján mutatjuk be azokat az életmódbeli faktorokat, amelyek miatt az Y generáció körében gyakrabban fordulnak rákos megbetegedések. (A galéria a képre kattintva nyílik.)
5 fotó
Mit tartogat a jövő?
Az Y generáció jövőképe nem túl derűs a tudományos előrejelzések alapján. A WHO becslései szerint 2022-ben mintegy 20 millió rákos megbetegedést diagnosztizáltak globálisan, ami az évszázad közepére évi 35 millióra növekedhet. Különösen az emésztőrendszeri és nőgyógyászati daganatok száma ugorhat meg, amelyek már napjainkban is mind gyakoribbak a fiatal felnőttek körében. „Mi vagyunk az azonnaliság, a szorongás és a gyors megoldást hozó pirulák generációja, de még nincs minden veszve, hiszen még ma kezünkbe vehetjük az irányítást a betegségeket okozó megannyi tényező felett. Egészségesebb szokások meghonosításával csökkenthetjük a kockázatokat, valamint javíthatjuk életminőségünket egy olyan jövőben, amely már nem is olyan távoli, mint azt hinni szeretnénk” – üzeni a professzor.
