Heveny problémák
Gazdasági okokból és egyéb praktikus előnyök kiaknázása céljából közel negyven éve ismét alkalmazza Magyarország a nyári időszámítást, amelyet 2001 óta egységes irányelvek is szabályoznak az Európai Unióban. Idehaza március utolsó vasárnapjára fordulva hajnali 2 óráról 3-ra tekerjük a kismutatót, októberben pedig ennek fordítottjaként 3 óráról 2-re. Akármennyire csekély mértékűnek tűnnek is azonban ezek a változtatások, valójában igen kellemetlen hatásai lehetnek az emberi test működésére.
Szervezetünk biológiai órája számos szinten irányítja az életünket. Fő feladata az anyagcsere-folyamatok, a vérkeringés és az immunrendszer optimalizálása, valamint az alvás és az ébrenlét váltakozásának szabályozása. Belső óránk azonban nem képes rögtön alkalmazkodni az alvási szokásainkban bekövetkező hirtelen változásokhoz, ennek megfelelően az óraátállítás is zavart okozhat működésében. Mindennek nyomán - egyéni érzékenységtől függően - napközben erős fáradtság és dekoncentráltság, akár fejfájás , valamint alvási nehézségek is jelentkezhetnek sokaknál. Mi több, kutatások igazolják, hogy az óraátállítást követő napon rendszerint növekszik az átlagoshoz képest a közlekedési és a munkahelyi balesetek száma, illetve tavasszal a szívinfarktusok aránya is megemelkedik.
A szociális jetlag veszélyei
Szintén a nyári időszámítás káros következményére hívta fel a figyelmet 2015-ben az a nemzetközi állásfoglalás , amelyet több európai egyetem és tudományos intézet - köztük a Semmelweis Egyetem - közösen készített el az Európai Parlament számára. Az említett szervezetek kronobiológus szakemberei rámutattak, hogy modern világunkban egyre elterjedtebb problémát jelent az úgynevezett szociális jetlag.
A fogalom lényegében azt a különbséget jelöli, amely a testünk természetes igényeinek megfelelő ébredés ideje és az ébresztőórára felkelés ideje között fennáll. A jelenség különösen a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében jelentkezik hangsúlyosan, de általánosságban elmondható, hogy az iparosodott országok lakosságának 80 százaléka szenved valamilyen fokú szociális jetlagtől, ezáltal alváshiánytól. Márpedig ez - krónikus stresszfaktorként - olyan egyéb egészségügyi problémák kialakulásával és súlyosbodásával áll kapcsolatban, mint a dohány-, az alkohol- és a koffeinfüggőség, az elhízás, a metabolikus szindróma és a depresszió. Az állásfoglalás szerint a nyári időszámítás pedig csak fokozza a bajt: a tavaszi óraátállítás révén egy teljes órával növeljük a szociális jetlag mértékét - az év hét hónapján át.
Öröm az ürömben, hogy az őszi óraátállítás visszabillenti valamelyest az egyensúlyt, egyben ez az átállás rövid távon is kevesebb nehézséggel jár a szervezet számára, mint a március végi. Ugyanakkor akut panaszok ilyenkor is jelentkezhetnek, így például a korábbi reggeli ébredés mellett este is hamarabb érezhetjük magunkat fáradtnak. A megzavart cirkadián ritmusnak ezután néhány napra szüksége van, hogy rendeződni tudjon.
Jövőre megszűnhet az óraátállítás
Régóta folyik vita arról, hogy az óraátállítás valóban szükséges-e, egészen 2017-ig kellett azonban várni, hogy az Európai Unióban napirendre kerüljön a kérdés. Három éve októberben 70 ezer finn aláírásával az észak-európai ország kormánya felszólította az EU-t, hogy szüntesse be ezt a gyakorlatot. Egy későbbi szavazással így az óraátállítás megszüntetésének időpontját 2021-re tűzték ki - erről további részleteket az alábbi cikkünkben írtunk!
