Nyári vagy téli időszámítás: melyiket választanád? – A szakértők szerint ez a jobb

Egy új kutatás szerint nem elég pusztán az évenkénti kétszeri óraátállítást eltörölni: nagyon fontos kérdés, hogy utána a nyári vagy a normál időszámítást tartjuk-e meg.

Hamarosan újra itt az óraállítás: október utolsó vasárnapján hajnali 3 órára 2 órára kell majd visszaállítani az órákat. Idén ez október 25-én esedékes, amikor is tehát véget ér a nyári időszámítás, és visszatérünk a téli, pontosabban a normál időszámításhoz. A váltás annyiban komfortosabb, mint a tavaszi párja, hogy ezúttal nyerünk vele hatvan percet, és ez a szervezetünkre is kisebb megterhelést ró. Kérdéses persze, hogy meddig marad ez a rendszer. Az Európai Bizottság ugyanis már 2018-ban benyújtott egy javaslatot az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről az Európai Unió tagállamaiban. Érdemi előrelépés azonban azóta sem történt az ügyben, és egyelőre nincs kitűzött határidő sem a végső döntés meghozatalára. Ha viszont a jövőben mégis erre az útra lépnek az európai országok, akkor fontos lesz tisztázni, hogy vajon a nyári vagy a normál időszámítás maradjon-e meg állandóként.

Fotó: Getty Images

A téli vagy a nyári időszámítás maradjon?

Több kanadai tartomány is az óraátállítás eltörlését tervezi, ezáltal hasonló dilemmával szembesül. Egy, a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában (CMAJ) frissen megjelent tanulmány ugyanakkor fontos támpontokkal szolgál a választáshoz. Mint az az intézmény közleményében olvasható, mind a nyári, mind a normál időszámításnak megvannak a maga előnyei és hátulütői. Előbbi révén esténként egy órával tovább lenne világos, ami a rekreációs és társasági tevékenységek, az ingázás, sőt még egyes gazdasági szereplők számára is hasznos lenne. Csakhogy így egy órával később lenne napkelte, így a téli hónapokban még több embernek kellene reggelente sötétben elindulnia iskolába, munkába. Ilyen tekintetben a normál időszámítás jobban igazodik a természetes cirkadián ritmusunkhoz, még ha esténként hamarabb is sötétedik be.

Erre hívja fel a figyelmet dr. Raymond Lampszichiáter, a Brit Columbiai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője is. „Az óraátállítás kivezetése megoldana egy problémát, de rögtön létrehozna egy újabb döntéshelyzetet: melyik időszámítás szerint éljünk egész évben? Egészségügyi szempontból a meglévő tudományos bizonyítékok a normál időszámítás felé billentik a mérleg nyelvét, főként azért, mert a reggeli fény nagyon meghatározó szervezetünk belső órájára, így alvásunkra és hangulatunkra is” – fogalmaz a szakember. Álláspontja egyébként egybevág a nagyobb alváskutató intézményekével, amelyek szintén egybehangzóan a normál időszámítást tennék állandóvá. A mostani kutatás szerzői hangsúlyozzák: a reggeli napfény segít szinkronba hozni cirkadián ritmusunkat, míg az esti fény késlelteti azt. A nyári időszámítás alkalmazása a téli hónapokban így jelentősen megnehezítené szervezetünk alkalmazkodását.

Mindennek hatásai különösen fontosak lehetnek a hangulat és az alvás szempontjából. Kanadában becslések szerint a lakosság 1-3 százaléka küzd szezonális depresszióval. Mindazonáltal akár a 15 százalékot is elérheti azok aránya, akik enyhébb romlást tapasztalnak hangulatukban, alvásminőségükben, étvágyukban vagy energiaszintjükben az évszakváltáshoz kapcsolódóan. Korábbi tanulmányokból az is ismert, hogy minél nyugatabbra lakik valaki a saját időzónáján belül – ahol így a napkelte is későbbre tolódik –, annál valószínűbb, hogy negatív egészségügyi következményekkel szembesül. A gyermekek és serdülők különösen érzékenyek lehetnek erre, mivel a pubertás során az alvásidő eleve természetes módon eltolódik, miközben az oktatás továbbra is korán kezdődik. Szintén az átlagnál intenzívebben érintheti a jelenség azokat, akik váltott műszakban dolgoznak vagy korán kezdenek dolgozni, akárcsak azokat, akik tömegközlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral utaznak. Szintén hátrányosabban érintheti továbbá azokat a – főként vidéki – közösségeket, ahol a közvilágítás vagy a közlekedési infrastruktúra kevésbé kiépült.

A mostani tanulmányt jegyző kutatócsoport is elismeri ugyanakkor, hogy az állandóvá tett nyári időszámításnak is lehetnének előnyei. Megkönnyíthetné például a sportolást, a társasági életet vagy a munka utáni bevásárlást is, ha tovább lenne világos. Csakhogy a mérleg másik serpenyőjébe ebben az esetben az alvásidő csökkenése, a produktivitás, illetve az iskolai teljesítmény romlása kerülne.

A nyári időszámítás veszélyei

Akadnak olyan nemzetközi tapasztalatok is a múltból, amelyek szintén óvatosságra intenek. Az Egyesült Államokban például az 1974-es energiaválság közepette bevezették a permanens nyári időszámítást. Egyetlen év után azonban vissza is vonták az intézkedést a társadalmi elégedetlenség miatt. A legnagyobb ellenállást a sötét téli reggelek váltották ki, valamint az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy a gyermekeknek napkelte előtt kellett utazniuk az iskolákba. Hasonló történt Oroszországban is, ahol 2011-ben tették állandóvá a nyári időszámítást, de 2014-ben visszavonták a döntést a lakosság felől érkező kritikákra válaszul. Sőt, Chilében is hasonló eredménnyel zárult 2015-ben egy, a nyári időszámítás permanenssé tételére irányuló kísérlet.

Mindent egybevetve a kanadai kutatók szerint a nyári időszámítás hosszú távon sokkal több kormányzati intézkedést igényelne. Lépéseket kellene tenni a közúti közlekedés biztonságosabbá tételére, rugalmasabbá kellene tenni az iskola- és munkakezdést, illetve az intézkedés egészségügyi hatásait is szorosabban nyomon kellene követni és kezelni. Ezzel szemben a normál időszámítás lényegesen egyszerűbben, kevesebb alkalmazkodással állandóvá válhatna.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Estig borult lesz az ég, egy csapadékzóna vonul át az ország fölött, melyből sokfelé kell számítani tartós esőre. Egy délnyugat-északkelet irányú tengely mentén kiadós mennyiség eshet. Délen a záporok mellett néhol zivatarok is kialakulhatnak. A déli országrészben megélénkül, megerősödik, kiemelten délkeleten viharossá is fokozódik a délies szél. Ezt követően viszont az egyre nagyobb területen nyugati, északnyugati irányba forduló szél erősödhet meg, illetve fokozódhat viharossá. Délen, délkeleten erősen viharos lökések sem teljesen kizárt.Késő este 5, 15 fok közötti értékekre számíthatunk, délkeleten lesz a legenyhébb az idő. Csütörtökön még mindig kettősfronti hatás érvényesül, az időjárás tehát a hideg- és a melegfrontra érzékenyek szervezetét egyaránt megterhelheti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!