Hamarosan újra itt az óraállítás: október utolsó vasárnapján hajnali 3 órára 2 órára kell majd visszaállítani az órákat. Idén ez október 25-én esedékes, amikor is tehát véget ér a nyári időszámítás, és visszatérünk a téli, pontosabban a normál időszámításhoz. A váltás annyiban komfortosabb, mint a tavaszi párja, hogy ezúttal nyerünk vele hatvan percet, és ez a szervezetünkre is kisebb megterhelést ró. Kérdéses persze, hogy meddig marad ez a rendszer. Az Európai Bizottság ugyanis már 2018-ban benyújtott egy javaslatot az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről az Európai Unió tagállamaiban. Érdemi előrelépés azonban azóta sem történt az ügyben, és egyelőre nincs kitűzött határidő sem a végső döntés meghozatalára. Ha viszont a jövőben mégis erre az útra lépnek az európai országok, akkor fontos lesz tisztázni, hogy vajon a nyári vagy a normál időszámítás maradjon-e meg állandóként.
A téli vagy a nyári időszámítás maradjon?
Több kanadai tartomány is az óraátállítás eltörlését tervezi, ezáltal hasonló dilemmával szembesül. Egy, a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában (CMAJ) frissen megjelent tanulmány ugyanakkor fontos támpontokkal szolgál a választáshoz. Mint az az intézmény közleményében olvasható, mind a nyári, mind a normál időszámításnak megvannak a maga előnyei és hátulütői. Előbbi révén esténként egy órával tovább lenne világos, ami a rekreációs és társasági tevékenységek, az ingázás, sőt még egyes gazdasági szereplők számára is hasznos lenne. Csakhogy így egy órával később lenne napkelte, így a téli hónapokban még több embernek kellene reggelente sötétben elindulnia iskolába, munkába. Ilyen tekintetben a normál időszámítás jobban igazodik a természetes cirkadián ritmusunkhoz, még ha esténként hamarabb is sötétedik be.
Erre hívja fel a figyelmet dr. Raymond Lampszichiáter, a Brit Columbiai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője is. „Az óraátállítás kivezetése megoldana egy problémát, de rögtön létrehozna egy újabb döntéshelyzetet: melyik időszámítás szerint éljünk egész évben? Egészségügyi szempontból a meglévő tudományos bizonyítékok a normál időszámítás felé billentik a mérleg nyelvét, főként azért, mert a reggeli fény nagyon meghatározó szervezetünk belső órájára, így alvásunkra és hangulatunkra is” – fogalmaz a szakember. Álláspontja egyébként egybevág a nagyobb alváskutató intézményekével, amelyek szintén egybehangzóan a normál időszámítást tennék állandóvá. A mostani kutatás szerzői hangsúlyozzák: a reggeli napfény segít szinkronba hozni cirkadián ritmusunkat, míg az esti fény késlelteti azt. A nyári időszámítás alkalmazása a téli hónapokban így jelentősen megnehezítené szervezetünk alkalmazkodását.
Mindennek hatásai különösen fontosak lehetnek a hangulat és az alvás szempontjából. Kanadában becslések szerint a lakosság 1-3 százaléka küzd szezonális depresszióval. Mindazonáltal akár a 15 százalékot is elérheti azok aránya, akik enyhébb romlást tapasztalnak hangulatukban, alvásminőségükben, étvágyukban vagy energiaszintjükben az évszakváltáshoz kapcsolódóan. Korábbi tanulmányokból az is ismert, hogy minél nyugatabbra lakik valaki a saját időzónáján belül – ahol így a napkelte is későbbre tolódik –, annál valószínűbb, hogy negatív egészségügyi következményekkel szembesül. A gyermekek és serdülők különösen érzékenyek lehetnek erre, mivel a pubertás során az alvásidő eleve természetes módon eltolódik, miközben az oktatás továbbra is korán kezdődik. Szintén az átlagnál intenzívebben érintheti a jelenség azokat, akik váltott műszakban dolgoznak vagy korán kezdenek dolgozni, akárcsak azokat, akik tömegközlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral utaznak. Szintén hátrányosabban érintheti továbbá azokat a – főként vidéki – közösségeket, ahol a közvilágítás vagy a közlekedési infrastruktúra kevésbé kiépült.
A mostani tanulmányt jegyző kutatócsoport is elismeri ugyanakkor, hogy az állandóvá tett nyári időszámításnak is lehetnének előnyei. Megkönnyíthetné például a sportolást, a társasági életet vagy a munka utáni bevásárlást is, ha tovább lenne világos. Csakhogy a mérleg másik serpenyőjébe ebben az esetben az alvásidő csökkenése, a produktivitás, illetve az iskolai teljesítmény romlása kerülne.
A nyári időszámítás veszélyei
Akadnak olyan nemzetközi tapasztalatok is a múltból, amelyek szintén óvatosságra intenek. Az Egyesült Államokban például az 1974-es energiaválság közepette bevezették a permanens nyári időszámítást. Egyetlen év után azonban vissza is vonták az intézkedést a társadalmi elégedetlenség miatt. A legnagyobb ellenállást a sötét téli reggelek váltották ki, valamint az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy a gyermekeknek napkelte előtt kellett utazniuk az iskolákba. Hasonló történt Oroszországban is, ahol 2011-ben tették állandóvá a nyári időszámítást, de 2014-ben visszavonták a döntést a lakosság felől érkező kritikákra válaszul. Sőt, Chilében is hasonló eredménnyel zárult 2015-ben egy, a nyári időszámítás permanenssé tételére irányuló kísérlet.
Mindent egybevetve a kanadai kutatók szerint a nyári időszámítás hosszú távon sokkal több kormányzati intézkedést igényelne. Lépéseket kellene tenni a közúti közlekedés biztonságosabbá tételére, rugalmasabbá kellene tenni az iskola- és munkakezdést, illetve az intézkedés egészségügyi hatásait is szorosabban nyomon kellene követni és kezelni. Ezzel szemben a normál időszámítás lényegesen egyszerűbben, kevesebb alkalmazkodással állandóvá válhatna.
