A megvizsgált rákok 72 százalékában fedezték fel a legapróbb műanyagrészecskéket. Ezek az állatok a Csendes-óceán hat legmélyebb régiójában, köztük a Fülöp-szigetekről keletre lévő Mariana-árokban élnek. A kutatás eredményei a tudósokat is meglepték. "Egy részem mindig is számított rá, hogy találunk valamit. De arra, hogy a Mariana-árokban, a legmélyebb tengeri árokban megtalálható élőlények majdnem száz százaléka fertőzött, nem számítottam" - mondta Alan Jamieson tengerbiológus, a Newcastle-i Egyetem kutatója.
A mélytengerek az utolsó régiók, amelyeket az ember közvetlenül még nem érint. Eddig az Atlanti-óceán északi részén 2200 méteres mélységben, vagy a Kuril-árok üledékében, 7000 méteres mélységben mutatták ki műanyag jelenlétét. A tudósok ezúttal azonban bebizonyították, hogy a tengerekben lévő műanyagszemétnek semmi sem állhatja útját.
Jamieson és kollégái normál esetben nem műanyag szeméttel, hanem a mélytengerek kutatásával foglalkoznak: nekik köszönhető számos ott élő élőlény felfedezése. Emiatt egész gyűjteménnyi rákállattal rendelkeznek, amelyek a 2008 és 2017 közötti időszakból származnak. Gyűjteményüket ezúttal arra használták, hogy korunk egyik legégetőbb kérdésére keressék a választ. Vizsgálatuk eredménye szerint "a mikroműanyag a Csendes-óceán minden állatában és szélsőségesen nagy mélységben is megtalálható. Mindenütt ott van." Ez utóbbit azért is állíthatják, mert a vizsgált árkok egymástól több ezer kilométerre fekszenek.
A kutatók egyelőre nem tudják megmondani, milyen hatása lehet ezeknek a mikrorészecskéknek a mélytengeri rákokra. Jamieson feltételezése szerint a kémiai anyagokkal fertőzöttség kockázata mellett az a veszély is fennáll, hogy eltömődik az állatok emésztőrendszere. "Olyan, mintha lenyelnénk egy két méter hosszú polipropilén botot, és remélnénk, hogy nem okoz kárt az egészségünkben" - érzékeltette a probléma súlyát a szakember. Már most alig van remény rá, hogy az óceánokból el lehet távolítani a műanyagszemetet. A tengerek és óceánok legmélyebb területeinek helyzete azonban teljesen reménytelen. "Szemetünket olyan helyen halmozzuk fel, amelyet a legkevésbé sem ismerünk" - hívták fel a figyelmet a problémára brit tudósok.
