Az antibiotikumok újabb káros hatásaira derült fény

Andreas Bäumler, a University of California-Davis orvosi immunológia és mikrobiológia professzora és csapata azonosítottak egy sor kórokozót, amelyek akkor jelentek meg a kísérleti egerek bélfalában, miután az állatokat streptomycinnel kezelték.

Kétségtelen, hogy amióta elkezdtük használni őket az 1940-es években, az antibiotikumok számtalan életet mentettek meg. De nő az antibiotikum rezisztencia, és közelebbről szemügyre véve a mellékhatásokat, újra kell gondolni, hogy hogyan használjuk ezeket a gyógyszereket – vélekedik a professzor.

Az új eredmények javítják annak megértését, hogy a bélben élő „jó” baktériumok hogyan segítenek megvédeni a szervezetet a "rossz" baktériumok, például a szalmonella ellen, és hogyan zavarhatják meg az antibiotikumok ezt a kapcsolatot azzal, hogy a betegséget okozó mikrobáknak kedvező feltételeket teremtenek.

Mire a táplálék végighalad az emésztőrendszeren, számos emésztőnedvvel, enzimmel és mikroorganizmussal találkozik. Ez utóbbiak nemcsak az emésztést segítik, de immunrendszerünk egyensúlyáért is felelősek. Ismerje meg őket! Az események láncolata, amelyeket streptomycin aktivál, azzal kezdődik, hogy csökkenti a "jó" bélmikrobák populációját. A szükséges mikroorganizmusok közé tartozik a Clostridium, amely lebontja a növényi rostokat egy szerves sav, a butirát termelésével.

A butirát fontos erőforrás a sejtek számára, a bélfalban energiaforrásként használják a víz felszívásához. Butirát hiányában a bélfal sejtjei az energiát a glükóz laktázzá erjesztéséből szerzik, s ez a folyamat az oxigénszint emelkedésével jár, ami viszont kedvez a szalmonella fejlődésének.

A kutatók megjegyezték, hogy korábbi vizsgálatok már kimutatták a kapcsolatot a butirátot termelő mikrobák alacsony szintje és a gyulladásos bélbetegségek között. Bäumler és csapata eddigi eredményeiket a Cell Host & Microbe folyóiratban tették közzé.

Forrás: MNT