Albérlők, társbérlők, betolakodók
Gondolta volna, hogy több mint hússzor annyi baktérium él a szervezetében, mint ahány sejtből áll egész teste? S ha már a nagy számoknál tartunk, hinné-e, hogy minden pillanatban több baktérium izeg-mozog egyetlen emberben, mint ahány ember a Földön valaha élt? Vagy, hogy a szervezetünkben élő baktériumok együttes súlya több mint másfél kilogramm?
Első hallásra ijesztő, hisz a baktériumokról általában az a hír járja, hogy betegségeket terjesztenek. Nos, nem mind. Ez a testünkben nyüzsgő óriási baktérium-hadsereg zömében nem ellenünk dolgozik, hanem éppenséggel értünk, szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen a jelenlétük: például segítik az emésztést, szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, részt vesznek az immunanyagok termelésében.
A tudomány ma mintegy 400 különböző, bélben élő baktériumot ismer, amelyek három fő csoportba oszthatóak: vannak a probiotikumok , a számunkra kedvező hatással bíró csoport, mellettük a patogének, amelyek kórokozó, vagyis betegségeket kiváltó baktériumok, és megtalálhatóak a kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ, így lehetnek hasznosak, semlegesek vagy károsak is.
A "jófiúk": a probiotikumok
A belek falán megtelepedő baktériumtörzsek összessége, melyet bélflórának hívunk. A bélflóra nagyobbrészt jótékony mikroorganizmusokból, probiotikumokból áll, melyek megakadályozzák a kórokozók megtelepedését és fontos szerepet kapnak az olyan táplálékok lebontásában is, melyeket a szervezet nem képes megemészteni.
Probiotikumnak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle pozitív hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára, számtalan létfunkciót irányítanak. Szerepet játszanak a tápanyagok lebontásában, a vitamintermelődésben, az immunrendszer erősítésében, illetve a kórokozók elpusztításában.
Legismertebb közöttük a Lactobacillus, mely a női szervezetben különösen fontos szerepet játszik, illetve a Bifidobacterium és a Streptococcus, de ezek mellett még közel 400 baktériumtörzs él szimbiózisban az emberi szervezettel a béltraktusban.
Ezek a probiotikus baktériumok képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, és a vastagbélben elszaporodva, védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert, és egyszersmind a béltraktus működését is szabályozzák.
A témában jártas szakemberek szerint az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét (95-98%). A bifidobaktériumok és a lactobacillusok megfelelő flóraarányának alsó értéke felnőtt embernél körülbelül 40-45 %, ezzel szemben a magyarországi felnőtt lakosság körében ez az arány mindössze 12% körül mozog, sőt egyes csoportok esetében ez az érték mindössze 1-2 százalék. Erre az adatra azért érdemes figyelni, mert a káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya candidiasishoz , gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterint szinthez vezethet, míg a "hasznos bélbaktériumok" ezt ellensúlyozni képesek.
Kényes egyensúly
A barátságos baktériumok "csapata" legtöbbször a táplálékkal kerül a szervezetünkbe. A manapság széles körben fogyasztott tartósított, vegyi anyagokkal kezelt, egészségesnek éppen nem nevezhető ételek mellett jó, ha ügyelünk arra, hogy szükséges mennyiségben jussanak el e barátságos organizmusok a megfelelő helyre.
Fontos azonban, hogy tudjuk: ezek a jótékony mikrobák nem telepszenek meg tartósan az emésztőtraktusban - élettartamuk is csupán néhány hét - ezért gondoskodnunk kell az állandó utánpótlásról. Ráadásul korántsem elpusztíthatatlanok. A bélflóra egyensúlyi állapota könnyen felborítható és sajnos ezt gyakran meg is tesszük. Bizonyos hatásokra, mint az egészségtelen életmód, a rendszertelen étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás, környezeti ártalmak, különböző gyógyszerek szedése, antibiotikumos kezelés stb. elpusztulhat a bélflóra jelentős része, aminek következtében a bélben túlzottan elszaporodhatnak a nemkívánatos (káros) baktériumok.
Sajnos manapság az antibiotikumok és mesterséges ételek korát éljük, tehát ilyen hatásokkal szinte naponta találkozunk. A számtalan vegyszer, mely permetezés során a növényekbe kerül, a rengeteg tartósítószer, színezékanyag és mesterséges élelmiszeradalék, melyet nap mint nap fogyasztunk, meg a sok különböző, kémiai úton előállított gyógyszer mind-mind támadják, pusztítják az emésztéshez nélkülözhetetlen, jótékony bélflórát.
Számos gyógyászati módszer kifejezetten baktériumellenes (ami persze nem baj, csak tudjuk, mikor kell őket bevetni). Az antibiotikumok például ilyen szerek, és nem igazán vannak tekintettel a "jó" baktériumokra sem. Ilyen továbbá a kemoterápia, a radiológiai kezelés, de kibillent minket az egyensúlyi helyzetből a stressz, helytelen táplálkozás, illetőleg különböző betegségek is. A következmény pedig már ismert: a káros baktériumok elszaporodása a jótékonyak rovására, ami persze további betegségekhez vezet.
