Az Egyesült Államokban hat egészségügyi dolgozó, akik szoros kapcsolatban álltak egy madárinfluenzás beteggel, enyhe légúti tüneteket produkált. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint ráadásul a betegről nem tudták, hogy kapcsolatba került volna állatokkal, ami szintén felveti az emberről emberre terjedés lehetőségét – adta hírül a Science Alert.
Így változik a vírus
A CDC a lakosságot fenyegető kockázatot jelenleg alacsonynak minősíti. Ha azonban egy emberhez alkalmazkodott influenzavírus a madárinfluenza H5N1 vírusával együtt fertőzné meg az emberi gazdát, a vírusok potenciálisan kicserélhetnék az RNS-üket, ami lehetővé téve a madárinfluenza vírus számára, hogy jobban alkalmazkodjon az emberi gazdához. Ez hasonló ahhoz, ami a H1N1 (sertésinfluenza) esetében történt, ahol a vírus olyan genetikai tulajdonságokat fejlesztett ki, amelyek lehetővé tették számára, hogy megfertőzze az embert.
Az influenzavírusnak négy típusa létezik: a madárinfluenza az A típusba tartozik, ennek egyik törzsét, a H5N1-et 1997-ben észlelték először. 2023-ban a H5N1 vírust 37 országban mutatták ki, és az Európai Élelmiszer-szabványügyi Hivatal szerint több mint 50 millió madarat öltek le miatta. Bár a közelmúltban emberekben felbukkanó H5N1-es megbetegedések viszonylag enyhe lefolyásúak voltak, mégis 2003 és 2024 áprilisa között 463 halálesetet regisztráltak a fertőzés miatt.
Ez lehet a megoldás
A kutatók szerint egyrészt fontos lenne az éves influenza elleni vakcinákat úgy frissíteni, hogy azok a H5N1 ellen is védelmet nyújtsanak. Emellett folyamatosan nyomon kell követni a vírus fejlődését is, hogy tájékoztatni tudjanak a lehetséges védekezési intézkedésekről. Figyelemmel kell kísérni a víruson belüli olyan genetikai változásokat is, amelyek lehetővé tehetik a vírus más, nem őshonos gazdaszervezetekbe való átterjedését.
