A TNS fogyasztói kutatása a 2006-os ivási szokásainkat hasonlította össze a 2012-essel. Jó hír, hogy napi folyadékbevitelünk 5,7 százalékkal nőtt, viszont az így elért, alig 2 literes napi fogyasztás - különösen a férfiak esetében - még mindig nehezen éri el az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerinti megfelelő vízfogyasztás ennél a korcsoportnál a legalacsonyabb.
"Pedig a hidratáltság fontos az egészség és a jó közérzet fenntartásához, de a teljesítményünk is azon múlhat, iszunk-e eleget. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségügyi problémákhoz, pl. vesekő, szájüregi betegségek, légzési nehézségek, csökkenő kognitív funkciók és egyéb mentális problémák kialakulásához vezethet" - mondta el Antal Emese, az Európai Hidratációs Intézet hazai tudományos munkatársa.
Több víz, kevesebb üdítő fogy
A kutatásból kiderül, hogy mind csapvízből, mind pedig palackozott vizekből több fogy, mint hat évvel ezelőtt. Míg a csapvíz fogyasztása több mint 40 százalékkal, addig a palackozott vizeké 18,5 százalékkal nőtt. Kávéból 9 százalékkal iszunk többet, mint 2006-ban. Ugyanakkor a szénsavas üdítők fogyasztása 15 százalékkal, a tej és tejes italoké pedig 30 százalékkal esett vissza. A legnagyobb vesztes a gyümölcslé, ennek fogyasztása 37 százalékkal csökkent.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A vízfogyasztás a 20-29 éves korosztályban a legalacsonyabb, ez azonban az a korosztály, ahol az alkoholos italok (főként a sör) meghatározó helyet kezd elfoglalni a folyadékbevitelben. A legtöbb vizet a 60-69 évesek fogyasztják, az üdítőfogyasztás (ide értve a dzsúszokat is) az életkor növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökken, legnagyobb mértékben a 40-es évek elérésével. Helyét a vízen kívül a kávé, a tea és az alkoholos italok veszik át. A legtöbb alkoholt a középkorúak, a 40-49 évesek fogyasztják. Folyadékbevitelük negyedét az alkoholos italok teszik ki. A jelenséget Antal Emese részben az ízpreferencia változásával is magyarázza, hiszen az életkor előrehaladtával megtanuljuk értékelni a keserű és fanyar ízeket (pl. kávé, vörösbor, sör) az édes íz rovására.
Így iszunk mi, de hogyan isznak mások?
A TNS kutatása több más európai országra is kiterjedt. Érdekesség, hogy a lengyelek alig isznak csapvizet, mindössze 2 százalékát teszi ki napi italfogyasztásuknak, szemben pl. a mi 20 százalékunkkal. Ugyanakkor nagyon szeretnek teázni, éppen dupláját fogyasztják, mint mi, magyarok, pedig nálunk sem elhanyagolható a tea a maga 10 százalékával, sőt az egyik legfontosabb folyadékbeviteli forrásnak számít. A kávé is nagyon népszerű ital Lengyelországban, még a kávézási kultúrájukról híres osztrákokat is megelőzik e tekintetben. A régióban a csehek járnak az élen alkoholfogyasztásban. A legtöbb vizet az olaszok fogyasztják, itt lényegesen több palackozott víz is fogy. Nyilván a magasabb napi átlaghőmérséklet is közrejátszik abban, hogy majdnem kétszer annyi palack vizet isznak, mint a felmérésben részt vett többi országban.
Legjobban: