Az Európai Unió glifozáttal károsítja egészségünket
A glifozát hatása sokkal szélesebb körű és jóval veszélyesebb, mint ahogy az engedélyező hatóságok gondolták - írja cikkében a Magyar Nemzet . 1998-ban Pusztai Árpád professzor a glifozátot a XXI. század DDT-jének jósolta. (A DDT a hatvanas években betiltott rovarméreg.)
Az engedélyezés másik fontos indoka volt, hogy e vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtjeik számára létfontosságú aromás (gyűrűs szerkezetű) aminosavak szintézisét, de nincs semmiféle hatása az emberi és állati sejtekre, mert azokban ez az anyagcsereút nem működik. Számukra az aromás aminosavakat a táplálék biztosítja. Kiderült azonban, hogy a glifozát nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos baktériumban és gombában is, amelyeket elpusztít.
Mi az a glifozátrezisztencia?
Ezt tudva 2010-ben a Monsanto úgy szabadalmaztatta a glifozátot, mint szelektív mikroba elleni szert. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, hogy a multicég tisztában volt e vegyszer baktérium- és gombaölő tulajdonságával. Az már csak hab a tortán, hogy a glifozátrezisztencia segíti az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását is, ahogy a szakirodalom leírja.
Ahogy világszerte elterjedt és nőtt a glifozát felhasználása, nyilvánvalóvá vált: a vegyszer és bomlásterméke, az AMPA felhalmozódik a környezetben, összegyűlik a talajban, a vízben, a vízmedrek iszapjában. Tehát nem igaz, hogy könnyen lebomlik a természetben. Nemcsak hogy nem bomlik le, de összegyűlik a környezetben, és eljut mindenhová, megjelenik még az állatok és az emberek vizeletében is. A nyugat-európai talajoknak már 45 százalékát beszennyezte, sőt a magyar talajokban is előfordul. Kiderült az is, hogy némely glifozátot tartalmazó készítmény a hozzáadott vegyszerek miatt sokkal mérgezőbb, mint önmagában a szer. Hazánkban ezért a múlt évben számos készítményt vontak ki a forgalomból. Sajnos maga a glifozát a piacon maradt.
Hogyan veszélyes az emberre a glifozát?
A tapasztalatok szerint a többszörös kezelés hatására megváltozott összetételű, gyomirtó szereknek és antibiotikumoknak ellenálló baktériumközösségek alakulnak ki a talajtól a bélflóráig mindenütt, ahol csak a glifozát megjelenik. Ez az a pont, ahol e vegyszer egészségkárosító és környezetromboló hatását nyakon lehet csípni.
A mikrobák (baktériumok, gombák, vírusok) működése elengedhetetlen a földi élethez. Az élet a talajjal kezdődik, amely változatos összetételű, óriási élő mikrobaközösség. Számos feladatot lát el: lebontja, átalakítja és eljuttatja a tápanyagokat a növények számára felvehető formában a gyökerekhez. A talaj közvetve, a növényeken keresztül táplálja az embereket és az állatokat. Megszűri és tisztítja a vizet. A benne élő növények, fák, bokrok segítségével javítja a levegő minőségét.
A kutatások bizonyítják, hogy a glifozát megváltoztatja a talajban élő mikroorganizmusok összetételét, és hozzájárul a neki ellenálló mikrobák kiszelektálódásához. Ezt követően kialakul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia is. A talajbaktériumokról a rezisztencia átterjed a növényekre, gyomrezisztenciát okozva. A megváltozott baktérium- és gombaközösség hatására megnő a betegségekre való érzékenység. A rezisztencia az élelmiszerláncon keresztül átterjedhet az állatokra és az emberekre is. Ez súlyos probléma, mert a bélrendszerünkben élő baktérium- és gombaközösség jelentős hatással van szervezetünk működésére, és számos élettani folyamatot befolyásol az öregedéstől az autoimmun betegségek kialakulásán át szerveink működéséig. A mikrobiális közösség megváltozása átalakítja ezeket a folyamatokat is - írja lap, melynek cikkében további kutatási eredményeket olvashat a glifozátról.
