Tudományos érdekességek

A fekete himlő kihalt törzseinek nyomaira bukkantak kutatók viking csontvázak fogazatában. Ez az első szilárd bizonyíték, hogy a fertőző betegség már legalább 1400 éve is terjedt az emberiség körében.

Előfordul, hogy a fejünkben magunkkal társalgunk, sőt akár hangosan ki is mondunk bizonyos dolgokat akkor is, ha egyedül vagyunk? Nem kell megijedni, az efféle hangok a fejben nem ártalmasak.

Mind fény derült rá, a placebo gyógyszer akkor is hatásos lehet, ha az azzal kezelt személy tudja: nincs benne hatóanyag.

Kánikula idején szinte mindenki jeges italokat kortyol, pedig meglepő módon a forró sokkal jobban hűsít, mint a hideg. Cikkünkből kiderül, miért.

Miközben egyre népszerűbbek a fitneszkarkötők és okosórák, amerikai kutatók egy olyan orvosbiológiai eszköz kifejlesztésén dolgoznak, amely ceruza és papír segítségével követi nyomon egészségi állapotunkat.

A legújabb kutatások szerint a demens esetek negyven százaléka megelőzhető vagy késleltethető 12 kockázati tényező kiküszöbölésével.

Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából.

Százmillió éves mikrobákat sikerült életre kelteniük tudósoknak, akik a Csendes-óceán déli részén tengerfenék alatti üledékben találták a sejtes élőlényeket.

Az immunrendszer szempontjából az új koronavírusra kísértetiesen hasonlító, de annál jóval ártalmatlanabb hibrid vírust hoztak létre genetikai módosítással amerikai kutatók. A mesterségesen létrehozott vírustól azt várják, hogy felgyorsítsa a világjárvány leküzdéséhez szükséges vakcinák és gyógymódok fejlesztését.

Egy friss kutatás készítői összegezték, milyen meglepő dolgokról számolnak be azok, akiknek volt már részük halálközeli élményben.

A kannabiszolaj, vagyis az orvosi kenderolaj kapcsán megosztó véleményeket olvashatunk az interneten. Valóban hatásos ez a szer, és ha igen, kiknek javasolt fogyasztani?

Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.

Azt már mindenki tudja, hogy ha elég alkoholt fogyasztunk, akkor berúgunk. De miért? És hogyan? Ezt mutatjuk most be!

Több mint egy évtizeden át tartott az a genetikai nyomozás, amely során egy nemzetközi kutatócsoport, magyar kutatók vezetésével megtalálta egy család férfitagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetét.

A Tel-Avivi Egyetem (TAU) kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy ugyanolyan szintű agyi összeköttetéssel rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is.

A cinkhiány is komoly bajokat okozhat, de ugyanúgy a túl sok cink sem tesz jót.

Elvégezték a tizenegyezredik szervátültetést Magyarországon&#59; a beavatkozást június 17-én a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján, egy kiemelt sürgősséggel májra váró betegnél hajtották végre.

Nyomás alatt hajlamosabbak vagyunk az érzelmeink alapján döntéseket hozni, ez pedig sok esetben nem vezet jóra. Mit tegyünk, hogy ismét hideg fejjel tudjunk gondolkozni?

Míg a fejlett világ vezető országainak lakossága drasztikusan csökken, egy új kutatás szerint az évszázad végére Nigéria lehet a második legnépesebb nemzet, Kínát pedig India is megelőzi majd.

Érdekes eredményre jutottak a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának kutatói: mint megállapították, emberenként, de még az egyén saját látómezején belül is eltérő a tárgyak pontos elhelyezkedésének és méretének észlelése.

Bár úgy tűnhet, 2100 még messze van, nyolcvan év hamar eltelik és nem kizárt, hogy addigra 5,2 millióra zsugorodik a magyar népesség. De nemcsak belőlünk lesz kevesebb, majd minden ország veszít lakosságából, s ez óriási csapást mérhet a ma ismert társadalomra.

Alacsonyabb a kognitív zavarok későbbi életkorban való fellépésének kockázata azoknál az embereknél, akik munkája kevés fizikai aktivitást követel meg - állítják brit kutatók. Vizsgálataik szerint a kétkezi munkát végzők körében közel háromszor magasabb az időskori mentális hanyatlás veszélye.