A kutatók szerint a világ nem készült fel arra a hatalmas visszaesésre, ami a gyermekek születésszámában várható, s mindez óriási csapást mérhet társadalmunkra. A csökkenő termékenységi ráta miatt szinte minden országnak népességfogyással kell szembenéznie a század végére, 23 nemzet - köztük Magyarország , Spanyolország és Japán - pedig várhatóan felére zsugorodik 2100-ra. Ráadásul az országok drámaian el fognak öregedni, mivel annyian lépik majd át a 80-at, mint ahányan születnek.
Mi történik?
A termékenységi ráta - az, hogy egy nő átlagosan hány gyermeknek ad életet - zuhan. Ha pedig ez az arány 2,1 alá csökken, az azt jelenti, hogy az adott népesség elkezd fogyni. Míg az 1950-es években a nők átlag 4,7 gyermeknek adtak életet, addig ez 2017-re lényegében a felére csökkent, 2,4-re - minderről a University of Washington's Institute for Health Metrics and Evaluation készített átfogó tanulmányt , s publikálta a The Lancet című tudományos folyóiratban. A több forgatókönyvvel is számoló tanulmány nem kevesebbet állít, mint hogy a globális termékenységi ráta 2100-ra 1,7 alá esik majd.
Még nem értük el a csúcsot
Mielőtt azonban zuhanórepülésbe kezdene az emberiség, azelőtt még a kutatók becslései szerint a Föld lakossága megközelíti a 10 milliárd főt. Számításaik szerint 2064-ben érjük el a csúcsot, amikor a bolygón megközelítőleg 9,7 milliárd ember él majd, ám alig 36 évvel később már csak 8,8 milliárdan leszünk.
"Ez nagyon nagy dolog, a világ jelentős része átlép a természetes népességcsökkenés fázisába" - mondta a BBC-nek Christopher Murray professzor, a tanulmány egyik szerzője. "Úgy vélem, hihetetlenül nehéz belegondolni ebbe és felfogni, hogy milyen nagy jelentőséggel bír. Ez rendkívüli, újra kell majd szerveznünk a társadalmakat" - hangsúlyozta.
Miért esik a termékenységi ráta?
Amikor ilyen értelemben beszélünk a termékenységről, nem a spermaszámokra kell gondolni. Ezt főképp a nők oktatása és munkába állása befolyásolja, ahogyan az is, hogy mind többen jutnak hozzá a fogamzásgátlókhoz. Mindez azt eredményezi, hogy kevesebb gyermeket vállalnak. Sok szempontból azonban a termékenységi ráta csökkenése egy sikertörténet, hiszen azt is jelzi, hogy mind több nő számára válik elérhetővé az oktatás, a munka vagy a döntés szabadsága saját teste felett.
Mely országokat érinti majd a legjobban?
Japán népessége 2017-ben 128 millió volt, ha úgy tekintjük, hogy ez a csúcs, akkor ahhoz képest 40 százalékára esik majd vissza az ázsiai szigetország lakossága. A század végére e "jóslat" szerint mindössze 53 millió japán marad. Olaszország hasonló mértékű népességcsökkenésre számíthat, 61 millióról 28 millióra zsugorodik a nemzetük. A kutatók összesen 23 ország esetében számítanak arra, hogy felére vagy még annál is jobban visszaesik a népességszámuk. Magyarország tekintetében a 2017-es 9,73 milliós csúcsról 2100-ra várhatóan 5,2 millióra esik vissza a népesség, ám a tanulmányban szereplő még rosszabb forgatókönyv szerint ez akár 4,53 millióig is zsugorodhat a század végére. Hazánkban a 2017-es termékenységi ráta is jócskán alatta volt a nemzet fennmaradásához szükséges 2,1-nek, két éve ez az arány 1,43 volt. A kutatók becslései szerint azonban a számok tovább romlanak 1,38-ra (vagy még rosszabb esetben 1,25-re). A szomszédos országokban sem lesz azonban jobb a helyzet. A legdrámaibb becsléseket talán Romániára adták, ahol a 2017-es 19,43 milliós népességből 2100-ra várhatóan 7,7 millióan maradnak.
"Döbbenetes" - ismételgette a tanulmány egyik szerzője, Murray professzor, aki arról is beszélt, a most legnépesebb ország, Kína lakossága várhatóan 1,4 milliárdnál tetőzik, majd a század végére 732 millióra esik vissza. A legnépesebb országok rangsorában a helyét India veszi majd át, amelynek népessége várhatóan 2100-ra sem csökken 1 milliárd alá. Hosszan sorolhatnánk még az ijesztő adatokat, leegyszerűsítve azonban elmondhatjuk, ez bizony egy globális válság lesz, hiszen 195 országból 183 esetében a természetes reprodukciós ráta (2,1) alá esik majd.
Miért gond ez?
Azt gondolhatnánk, hogy ez egy remek hír, főképp környezetvédelmi szempontból, hiszen a kisebb populáció kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, és kevesebb erdőt kell kiirtani azért is, hogy táplálni lehessen ennyi embert. "Ez akár igaz is lehetne, de ott van a fordított korfa (több idős ember lesz, mint fiatal), ez pedig negatív következményekkel jár" - mondta Murray professzor.
A tanulmány előrejelzése szerint ugyanis:
- az öt év alattiak száma a 2017-es 681 millióról 2100-ra 401 millióra esik vissza.
- a 80 év felettiek száma viszont a 2017-es 141 millióról 866 millióra dagad a század végére.
"Ez óriási társadalmi változásokat okoz. Aggodalommal tölt el, hiszen van egy 8 éves lányom és azon gondolkodom, milyen világ vár rá" - tette hozzá, sorolva az így felmerülő kérdéseket: ki fizeti majd az adókat egy elöregedett világban? Ki fizeti az idősek ellátását? Ki fogja őket egyáltalán ellátni? Egyáltalán lesz még lehetőség a munkából nyugdíjba menni? "Zuhanás helyett jó lenne puhán landolni" - jegyezte meg a professzor.
Van erre megoldás?
Vannak országok, mint Nagy-Britannia, ami most is a migrációt használja a népesség növelésére és a csökkenő termékenységi ráta kompenzálására. Ám ez nem jelent majd megoldást, ha lassan minden ország népessége zsugorodni kezd. Murray professzor szerint abba az irányba tartunk, ahol nem az lesz a kérdés, hogy ki nyitja meg a határait a migránsok előtt, akkor már egyenesen versenyezni fognak az országok a bevándorlókért, mivel nem lesz belőlük elég.
Néhány ország - köztük Magyarország is - politikai döntésekkel igyekszik ösztönözni a gyermekvállalást, például hosszabb szülési szabadság az anyáknak, szülési szabadság az apáknak is, ingyenes gyermekfelügyelet, pénzügyi ösztönzők, különleges munkavállalói kedvezmények - ám ezek hatása egyelőre nem világos.
Svédországnak ugyan sikerült a termékenységi mutatókat 1,7-ről 1,9-re feltornáznia, ám nem minden országnál váltak be az intézkedések. Szingapúrban például minden erőfeszítés ellenére 1,3 körül stagnál a mutató.
"Az emberek sokszor nevetnek ezen az egészen, mert el sem tudják képzelni, hogy igaz lehet. Azt gondolják, hogy a nők majd egyszerűen úgy döntenek, hogy több gyerekük lesz" - mondta a professzor, hozzátéve: ha hamarosan nem találunk megoldást, egész rasszok tűnhetnek el a következő századokban.
A kutatók azonban figyelmeztetnek, a megoldás nem az, hogy a nőket elvágjuk az oktatástól vagy megszüntetjük a hozzáférésüket a fogamzásgátlókhoz. "A népesség hanyatlásának megakadályozása sok országban lesz politikai prioritás, ez azonban nem veszélyeztetheti a nők reproduktív egészségét vagy a nők jogaiért folyó küzdelem haladását" - fogalmazott a BBC-nek Prof. Stein Emil Vollset, a tanulmány vezető szerzője.
Mi a helyzet Afrikával?
A Szaharától délre eső Afrikai országok össznépessége várhatóan megháromszorozódik és 2100-ra átlépi a 3 milliárdot - vetíti előre a jövőt a tanulmány, amelyből kiderül, Nigéria Kínát is megelőzve a Föld második legnépesebb országává lép majd elő 791 millió lakossal.
"A mostaninál sokkal több országban és sokkal több afrikai származású ember lesz" - mondta Murray professzor, hozzátéve, ezzel együtt nőnek majd a rasszizmussal kapcsolatos kihívások is.
Miért 2,1 és miért nem 2?
Azt gondolhatnánk, hogy a természetes reprodukciós rátának 2-nek kellene lennie, hiszen két szülő, két gyermek, akkor a népesség nem változik. De még a legjobb egészségügyi ellátás mellett sem éli meg minden gyerek a felnőttkort. Ráadásul a gyermekek között egyre több fiú születik, ezért 2,1 a fejlett országokban a természetes reprodukciós ráta. Azoknál a nemzeteknél például, ahol nagyobb a gyermekhalandóság, magasabb arány is kell a fenntartáshoz.
"Ha csak félig pontosak is ezek a jóslatok, a migráció nem opció, hanem az egyetlen lehetőség lesz a nemzetek számára" - mondta Ibrahim Abubakar, a University College London (UCL) professzora. "Ahhoz, hogy ezt sikerrel kezeljük, alapjaiban kell megváltoztatni a globális politikát. A munkaképes korú népesség eloszlásán múlik majd az emberiség bukása vagy virágzása" - szögezte le.
