Új szót tanulni olyan, mint egy jót szexelni

Spanyol és német kutatók új vizsgálata azt támasztja alá, hogy új szavakat tanulni az agynak olyan, mint a szex vagy a drogok.(Nem is csoda, hogy mennyi scrabble-rajongó van a világban!)

Az olvasási készségeket és az intelligenciát is javítja, ha egy másik nyelvet tanulunk - ezt állapította meg egy új kutatás. A kétnyelvűség ugyanis "dúsítja" az agyunkat, és a dementia (elbutulás) bekövetkeztét is lassítja. A folytatásért kattintson! Az emberi nyelv egyedi jelenség, amely egyértelműen elválaszt minket az állatvilágtól. A nyelv megjelenése fontos lépése volt az evolúciónknak , ugyanis ennek révén tudtunk megtanulni együttműködni egymással, illetve megosztani egymással bizonyos információkat. De az, mi késztet minket arra, hogy új nyelvet tanuljunk meg, az sokáig rejtély volt. Ugyan volt már egy elmélet arra, hogy az új szavak tanulása jutalomáramköröket aktivál, de erre egészen mostanáig nem volt bizonyíték.

A Current Biology szaklapban publikált anyagból kiderül, hogy a spanyol és német kutatók 36 felnőtt résztvevő agyát vizsgálták fMRI-technikával. A harminchat agyról két cselekvés közben készítettek felvételeket: az egyik új szavak tanulása volt (mondatban és kontextusban elhelyezett szavakról van szó), a másik pedig a szerencsejáték.

Mind a szótanulás, mind pedig a szerencsejáték közben a résztvevők ventrális striatumában (jutalmazó központ) sikerült aktivitást észlelni: ez az agyi terület a jutalmazás és a motiváció által érintett terület, amelyet számos örömszerző cselekvés is aktivál, legyen ez egy jó étel, szex vagy drogok. A szótanulás közben a ventrális striatum és a kortikális nyelvi területek közti szinkronizáció is erősödött: akiknek erősebb kapcsolata volt a két területe között, több szót tudott megtanulni.

Mindezen eredmények összesítve arra mutatnak rá, hogy a két agyi áramkör olyan előnyt adott az információszerzéshez, ami aztán a nyelvi képességek megjelenéséhez vezethetett. "Evolúciós szempontból érdekes elmélet az, hogy pont ez a mechanizmus vezethetett az emberi nyelvek kialakulásához" - állítja Antoni Rodriguez-Fornells, a tanulmány szerzője. Hozzáteszi: az eredmények megkérdőjelezik azt, hogy a nyelv pusztán az agy evolúciójának terméke lenne és az is előfordulhat, hogy érzelmeink alapvetően befolyásolják nyelvszerzési képességeinket .