Fény derült az ikrek titkára

Nyolc országból közel 2000 olyan anya adatait gyűjtötték össze, akik kétpetéjű ikreket szültek. A tudósok két gént találtak, amelyek megnövelték az ikerszülés esélyét. Az egyik a hormonszinteket befolyásolja, míg a másik megváltoztathatja, ahogyan a petefészkek reagál rájuk. Az utóbbi egyben arra is hatással van, hogy egyes nők miért reagálnak jobban az in vitro megtermékenyítésre, mint mások.

A kétpetéjű ikrek ellentétben egypetéjűekkel, akik genetikailag azonosak, nincsenek közelebbi rokonságban egymással a DNS-üket tekintve, mint a hagyományos testvérek . De a tudósok gyakran, azért hasonlítják össze őket az egypetéjű ikrekkel, hogy megértsék egy tulajdonság mennyi variációja köszönhető a környezetnek szemben a genetikával. Ezért is alakítottak ki nagy adatbázisokat, amelyekben követik az ikrek fejlődését, biológiai változásait. Dorret Boomsma, az amszterdami Vrije Universiteit viselkedési genetikusa nevű 1987-ben indította azt a kutatást, amelyben már több mint 75 ezer ikerszülést regisztráltak. A szülők kérdése minden esetben ugyanaz volt: miért születtek ikrek? – mondta Boomsma.

A kutatóknak vannak elképzeléseik róla, hogy az ikerszülések , különösen a kétpetéjű ikrek előfordulása miért gyarapodik a nyugati országokban. Az Egyesült Államokban például 76 százalékos volt a növekedés 1980 és 2011 között. Az in vitro megtermékenyítés, amelyre az igény jelentősen nő, nagyobb valószínűséggel eredményez ikreket. Az idősebb nők, akik több gyermeknek adnak életet, mint a múltban, szintén nagyobb valószínűséggel szülnek kétpetéjű ikreket, mert nagyobb eséllyel produkálnak egynél több érett petét.

Bár sokan szeretnének családtervezési vállalásaiknak egyetlen szüléssel eleget tenni, az ikerterhességet orvosilag kóros állapotnak tekintik. Aszerint, hogy egy megtermékenyített petesejt szétválásából fejlődnek ki az ikrek, vagy két egyszerre megérő petesejt egy időben termékenyül meg, egypetéjű, illetve kétpetéjű ikrekről beszélünk. Az ikerterhesség részleteiről itt többet olvashat ! A rejtély végleges megfejtését tűzte maga elé a Vrije Universiteit molekuláris genetikusa, Hamdi Mbarek vezette újonnan felállított kutatócsapat. Közel 2000 Hollandiában, Ausztráliában illetve Minnesotában ikreket szülő anya adatait dolgozták fel, és összehasonlították őket olyan nők adataival, akinek nem voltak ikreik, vagy egypetéjű ikreik voltak. A kutatók úgynevezett egypontos nukleotid polimorfizmusokat (SNP), röviden sznipeket kerestek, amelyek alapján megkülönböztethetők az egyének. Különösen azok voltak érdekesek számukra, amelyek gyakrabban bukkantak fel a kétpetéjű ikreket szülő anyákban, a többiekben viszont nem.

Amikor megtaláltak néhány potenciális sznipet, újra lefuttatták az elemzést egy külön izlandi adatbázisban, s ezzel a kulcsfontosságú találatokat mindössze két SNP-re szűkítették le. Ha ezek közül bármelyik is megjelenik egy anyában, az 29 százalékkal növeli meg a kétpetéjű ikrek szülésének esélyét. A kutatási eredményeket a The American Journal of Human Genetics folyóiratban tették közzé.

Az első SNP, amely az FSHB nevű gén közelében helyezkedik el. Az FSHB a follikulus stimuláló hormon (FSH) előállításában vesz részt. Az FSH szint annak megfelelően ingadozik, ahogy a peték érnek . Ha a follikulus stimuláló hormon szintje túl sokáig marad magasan, akkor a petefészkek több pete megérést teszi lehetővé, s ez az első pont egy eseménysorban, ami a kétpetéjű ikrek születéséhez vezet. Így nem meglepő, hogy az FSHB gén az ikrekkel társítható.

A második sznip sem volt nagyobb meglepetés. Ez a gén az úgynevezett SMAD3. A SMAD3 befolyásolja, ahogyan petefészkek reagál FSH-ra (legalábbis egerekben). Bár SMAD3 szerepe némileg rejtély, Mbarek azt mondja, hogy SMAD3 lehet a kulcs annak megértéséhez, hogy egyes nők miért reagálnak jobban a mesterséges megtermékenyítésre, mint mások.

Forrása: Science