Időszámításunk alapját a Föld tengely, illetve nap körüli forgása adja. Bolygónk nagyjából 24 óra alatt egyet fordul a tengelye körül, egészen pontosan 23 órára, 56 percre és 4,09053 másodpercre van szüksége ehhez. Ha ez a mozgás csak egy kicsivel is felgyorsulna, az katasztrofális következménnyel járna mind a planéta, mind pedig a rajta lévő emberek számára. Az Index cikkéből kiderül, miért.
Gyorsabban forognak a szingapúriak, mint a rómaiak
Mivel a bolygó gömb alakú, a rajta élő emberek forgási sebessége is attól függ, hogy pontosan melyik részén tartózkodnak. Leggyorsabban az Egyenlítőn lévő pontok forognak, míg bolygó két sarkpontja ebben a rendszerben gyakorlatilag zéró sebességgel forog. Tehát egy egyenlítői országban élő, például egy bogotai vagy szingapúri lakos 1669 kilométer/óra állandó sebességgel forog, míg mondjuk egy római vagy barcelonai polgár már csak nagyjából 1200 km/órás sebességgel.
Hogy ebből a forgásból nem érzékelünk semmit, az annak köszönhető, hogy a környezetünkben is minden más velünk együtt forog, így nincs olyan inger, ami a forgás érzetét megjelenítené az agyunk számára. Egyesek azonban elszédülhetnek , ha szeles időben hosszasan szemlélik a gyorsan mozgó felhőket - igaz, azok mozgására sincs közvetlen hatása a Föld forgásának.
Viszont már 1-2 km/órás sebességnövekedés is hatással lenne például az óceánok vízszintjére , emiatt ugyanis a víztömegek az Egyenlítő felé mozdulnának el, ezért 5-15 centiméterrel megemelkedne az ottani partvidékeken a tengerszint. A nagyobb forgási sebesség azonban nagyobb centrifugális sebességgel is jár, ennek hatására pedig a súlyunk is csökkenni kezd. Elméletileg a teljes súlytalanság állapota is elérhető lehet akkor, ha a bolygó a jelenleginél 17-szer nagyobb fordulatra kapcsolna, vagyis 28 390 km/órás sebességgel pörögne.
A gyorsabb forgás miatt persze a napok is lerövidülnének, 1-2 km/órás gyorsuláskor még csak néhány percet veszítenénk, ha 100-200 km/órával nőne a forgási sebesség, az már 1-2 órával lerövidítené a nap hosszát. Ez önmagában is komoly társadalmi és egészségügyi hatásokkal járna. Viszont a gyorsulás a légkör mozgását is befolyásolná, ami miatt pusztítóbb viharok, szélsőséges időjárás uralkodna világszerte. A 100-200 km/órás gyorsulás már 10-20 méterrel növelné a tenger szintjét az Egyenlítő körül, a kétszeres forgási sebesség hatására pedig a hegycsúcsokat leszámítva minden víz alá kerülne a régióban. A centrifugális erő miatt a víz is könnyebben párologna, 10-20-szoros sebességnövekedés esetén pedig már fordított eső esne, vagyis a vízcseppek az ég felé mozognának.
A 30-40 ezer km/órás forgási sebesség hatására már a földkéreg lemezei is másfajta alakot vennének fel, megszaporodnának a földrengések és természeti katasztrófák is. Eddigre azonban az érintett területek már semmilyen életre nem lennének alkalmasak.
Bár ez utóbbi lehetőség már tényleg csupán elméleti szintű, bizonyos események valóban hatással lehetnek a Föld forgásának sebességére. Tudósok szerint történt is már hasonló, persze még jóval az ember ideje előtt. A legelfogadottabb tudományos álláspont szerint a Hold úgy keletkezett, hogy 4,4 milliárd évvel ezelőtt egy Mars-méretű bolygó a fiatal Földnek ütközött, és a becsapódás a két égitest anyagának egy részét az űrbe lökte, amiből később a Hold formálódott. Ez az ütközés drámaian belassította a bolygónk forgását, amely akkor nagyjából 4 óra alatt megfordult a tengelye körül. A sebességen jelenlegi ismereteink szerint csak egy újabb, hasonló mértékű kozmikus becsapódás változtatna.
