A Duke Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható rovarriasztó szerek leggyakoribb hatóanyaga az agysejtek károsodásával hozható összefüggésbe, káros kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, és viselkedésváltozásokat okozhat. A kutatók agysejtpusztulást és viselkedésváltozásokat figyeltek meg a DEET-nek gyakran és hosszú távon kitett kísérleti állatokban.
Egy másik kutatásból az derült ki, hogy a DEET közel tizenöt százaléka a bőrön keresztül közvetlenül a véráramba kerül. Ha figyelembe vesszük a dietil-meta-toluamid anyagbiztonsági adatlapján felsorolt toxikus hatásokat (reprodukciós zavar, genetikai anyag mutáció és a központi idegrendszer rendellenességei), ez a mennyiség ijesztő.
Mohamed Abou-Donia már több mint 30 éve vizsgálja a vegyi anyagok a patkányok agyára gyakorolt hatásait. Két különböző kísérletben azt mutatta ki, hogy a DEET gyakori és hosszú távú használata az idegsejtek pusztulását okozhatja az izomműködésért, a tanulásért, az emlékezésért és a koncentrációért felelős agyi területeken. Amikor a patkányokat 40mg/testsúlykilogramm DEET-vel kezelték, sokkal rosszabbul teljesítettek izomszabályozást, izomerőt és koordinációt követelő feladatokban, mint a kontroll állatok. A kísérleti állatok ugyanolyan fizikai tüneteket tapasztaltak, mint az öbölháború veteránjai. Még az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) toxikológusa, Michael Watson is beszámolt egy olyan példáról, amikor a DEET behatása hat agykárosodásos esetet okozott egy és hat év közötti lányokban, akik közül hárman meghaltak.
Aki tehát DEET-tartalmú szúnyogriasztót használ, annak talán érdemes megfontolnia a dolgot.
