5 fontos információ az orvosi Nobel-díjasról

Oszumi Josinori molekuláris sejtbiológusnak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat. A japán kutató az autofágia mechanizmusának vizsgálatában tett felfedezéseiért részesült a nívós elismerésben.

Az autofágia egy önemésztési folyamat , aminek során a sejtek úgy őrzik meg egészséges állapotban magukat, hogy belső újrahasznosítás céljából lebontják saját összetevőiket, megteremtve ezáltal új sejtrészek létrehozásának lehetőségét, illetve így védekezve a baktériumok és vírusok ellen.

A 71 esztendős Oszumi Josinori 8 millió svéd korona, azaz közel egymillió amerikai dollár kíséretében kapja meg Nobel-díját a decemberi átadó ünnepségen Stockholmban. Addig is akad azonban néhány információ, amit érdemes, hogy megismerjünk a kutatóról.

A negyedik japán tudós, aki elnyerte az orvosi Nobel-díjat

Oszumi a 25. japán Nobel-díjas, köztük is a negyedik, aki orvosi kategóriában érdemelte ki a kitüntetést. Fukuoka városának szülötte, tanulmányait pedig többek között a New York-i Rockefeller Egyetemen végezte, mielőtt visszatért volna hazája fővárosába, ahol a tokiói egyetemen megalapíthatta saját kutatói csoportját. Jelenleg a Tokiói Technológiai Intézet professzoraként dolgozik.

Az autofágia egy önemésztési folyamat, mely során a sejtek belső újrahasznosítás céljából lebontják saját összetevőiket

Az első, aki definiálni tudta a sejtek újrahasznosítási folyamatát

A sejteknek szüksége van az újrahasznosításra a túléléshez. "Amikor szűkösen állnak rendelkezésre a tápanyagok, a sejt működésbe hozza ezt a rendszert, amely során az elöregedett vagy szükségtelen részeit lebontja, majd begyűjti azokat, hogy biztosítsa önmaga zavartalan működését" - magyarázta a folyamatot Ivan Semeniuk a The Globe and Mail hasábjain .

Az autofágiát korábban egyszerű öncélú folyamatként emlegették, Oszumi úttörő kutatásai azonban rávilágítottak, hogy a lényege a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlyában rejlik.

A kritikus önemésztési rendszert, amelyet autofágiának hívunk, Oszumi professzor a pékek által használt élesztő sejtjeiben mutatta ki 1988-ban. Azóta a japán kutató mint "az élesztő alapvető kutatója" aposztrofálja magát - miközben az általa felfedezett folyamatot az emberi sejtek túlélésének fundamentumaként ismerik el széles körben.

Felfedezése betegségek kutatásában is segítséget nyújthat

A rák és olyan neurológiai rendellenességek, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet az autofágiát szabályozó gének mutációja, így ennek az újrahasznosító rendszernek a vizsgálata segíthet mind a kutatásban, mind a megelőzésben számos betegség esetén.

Oszumi egy korábban a The Globe and Mailnek adott interjújában úgy fogalmazott, hisz benne, hogy a felfedezésének "kapcsolata számos kór kapcsán beigazolódik majd a közeljövőben".

Segít megérteni, miként vagyunk képesek elviselni az éhezést

Az autofágia a testünk természetes védekezési mechanizmusa - feltérképezése pedig segíthet a tudósoknak megérteni, miként vagyunk képesek megbirkózni az extrém helyzetekkel.

"Oszumi felfedezése megnyitotta az utat afelé, hogy megértsük az autofágia alapvető fontosságát számos fiziológiai folyamatban, mint például az éhezéshez való alkalmazkodás vagy a fertőzések elleni reakciók" - írta sajtóközleményében a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Üzenet a fiatal tudósgenerációknak

"Minden, amit mondhatok, hogy ez egy valódi megbecsülés" - árulta el újságírók előtt a díj odaítélésének hírére Oszumi, aki hozzátette, szeretne üzenni a fiataloknak is. "Nem mindenki lehet sikeres a tudományban, de fontos, hogy mindig felnőjünk a kihíváshoz" - fogalmazott a friss Nobel-díjas kutató.

Forrás: time.com

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2, +3 °C
Minimum: -10, -5 °C

Sok napsütés lesz, de csapadék nem valószínű. Többfelé élénk, északkeleten erős lökések kísérik az északias szelet, -2, 3 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden nem jön front, de a markáns hideg miatt nagyon gyakoriak lehetnek a keringési- és vérnyomáspanaszok, a fokozottan érzékenyek pedig görcsös fejfájást tapasztalhatnak. Az ízületi bántalmak tartósnak bizonyulnak, nagy a megfázásveszély is. A napsütés azonban javítja a hangulatot és a közérzetet. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: