5 fontos információ az orvosi Nobel-díjasról

Oszumi Josinori molekuláris sejtbiológusnak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat. A japán kutató az autofágia mechanizmusának vizsgálatában tett felfedezéseiért részesült a nívós elismerésben.

Az autofágia egy önemésztési folyamat , aminek során a sejtek úgy őrzik meg egészséges állapotban magukat, hogy belső újrahasznosítás céljából lebontják saját összetevőiket, megteremtve ezáltal új sejtrészek létrehozásának lehetőségét, illetve így védekezve a baktériumok és vírusok ellen.

A 71 esztendős Oszumi Josinori 8 millió svéd korona, azaz közel egymillió amerikai dollár kíséretében kapja meg Nobel-díját a decemberi átadó ünnepségen Stockholmban. Addig is akad azonban néhány információ, amit érdemes, hogy megismerjünk a kutatóról.

A negyedik japán tudós, aki elnyerte az orvosi Nobel-díjat

Oszumi a 25. japán Nobel-díjas, köztük is a negyedik, aki orvosi kategóriában érdemelte ki a kitüntetést. Fukuoka városának szülötte, tanulmányait pedig többek között a New York-i Rockefeller Egyetemen végezte, mielőtt visszatért volna hazája fővárosába, ahol a tokiói egyetemen megalapíthatta saját kutatói csoportját. Jelenleg a Tokiói Technológiai Intézet professzoraként dolgozik.

Az autofágia egy önemésztési folyamat, mely során a sejtek belső újrahasznosítás céljából lebontják saját összetevőiket

Az első, aki definiálni tudta a sejtek újrahasznosítási folyamatát

A sejteknek szüksége van az újrahasznosításra a túléléshez. "Amikor szűkösen állnak rendelkezésre a tápanyagok, a sejt működésbe hozza ezt a rendszert, amely során az elöregedett vagy szükségtelen részeit lebontja, majd begyűjti azokat, hogy biztosítsa önmaga zavartalan működését" - magyarázta a folyamatot Ivan Semeniuk a The Globe and Mail hasábjain .

Az autofágiát korábban egyszerű öncélú folyamatként emlegették, Oszumi úttörő kutatásai azonban rávilágítottak, hogy a lényege a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlyában rejlik.

A kritikus önemésztési rendszert, amelyet autofágiának hívunk, Oszumi professzor a pékek által használt élesztő sejtjeiben mutatta ki 1988-ban. Azóta a japán kutató mint "az élesztő alapvető kutatója" aposztrofálja magát - miközben az általa felfedezett folyamatot az emberi sejtek túlélésének fundamentumaként ismerik el széles körben.

Felfedezése betegségek kutatásában is segítséget nyújthat

A rák és olyan neurológiai rendellenességek, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet az autofágiát szabályozó gének mutációja, így ennek az újrahasznosító rendszernek a vizsgálata segíthet mind a kutatásban, mind a megelőzésben számos betegség esetén.

Oszumi egy korábban a The Globe and Mailnek adott interjújában úgy fogalmazott, hisz benne, hogy a felfedezésének "kapcsolata számos kór kapcsán beigazolódik majd a közeljövőben".

Segít megérteni, miként vagyunk képesek elviselni az éhezést

Az autofágia a testünk természetes védekezési mechanizmusa - feltérképezése pedig segíthet a tudósoknak megérteni, miként vagyunk képesek megbirkózni az extrém helyzetekkel.

"Oszumi felfedezése megnyitotta az utat afelé, hogy megértsük az autofágia alapvető fontosságát számos fiziológiai folyamatban, mint például az éhezéshez való alkalmazkodás vagy a fertőzések elleni reakciók" - írta sajtóközleményében a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Üzenet a fiatal tudósgenerációknak

"Minden, amit mondhatok, hogy ez egy valódi megbecsülés" - árulta el újságírók előtt a díj odaítélésének hírére Oszumi, aki hozzátette, szeretne üzenni a fiataloknak is. "Nem mindenki lehet sikeres a tudományban, de fontos, hogy mindig felnőjünk a kihíváshoz" - fogalmazott a friss Nobel-díjas kutató.

Forrás: time.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
magas rosttartalom
Ugyanolyan rostdús, mint az útifűmaghéj, de negyedannyiba kerül – ez a 3 legjobb alternatíva
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Jobbára erősen felhős vagy borult marad az idő. Az ország keleti kétharmadán többfelé várható eső, zápor, a legtöbb csapadék a Szeged-Eger irányú összeáramlási vonal mentén hullhat, egyes körzetekben jelentős mennyiség is összegyűlhet. A nyugati megyékben kevesebb helyen és kisebb mennyiség eshet csak. Az északi, északnyugati szél többfelé lesz erős, de viharos lökések már csak a Balatonnál és Sopron térségében valószínűek.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 7 és 13 fok között várható, északkeleten, keleten lehet ennél pár fokkal melegebb, míg a tartósan csapadékos helyeken hidegebb idő. Hétfőn várhatóan nem kell erős fronthatástól tartani.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Szem és látás: alaptudás, mégis sokan hibáznak – Teszteld magad kvízünkben! Szemünk egészsége kellő törődést igényel a mindennapokban, sokszor mégis megfeledkezünk róla. Mennyire vagy jártas a témában? Teszteld a tudásod kvízünkben!
kvíz
Kvíz: meddig tart egy pánikroham? – Felismernéd a figyelmeztető jeleket? Heves szívdobogás, légszomj, halálfélelem – a pánikbetegség tünetei sokakat megijesztenek, mégis rengeteg tévhit kering róla. Teszteld, mennyire ismered!