5 fontos információ az orvosi Nobel-díjasról

Oszumi Josinori molekuláris sejtbiológusnak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat. A japán kutató az autofágia mechanizmusának vizsgálatában tett felfedezéseiért részesült a nívós elismerésben.

Az autofágia egy önemésztési folyamat , aminek során a sejtek úgy őrzik meg egészséges állapotban magukat, hogy belső újrahasznosítás céljából lebontják saját összetevőiket, megteremtve ezáltal új sejtrészek létrehozásának lehetőségét, illetve így védekezve a baktériumok és vírusok ellen.

A 71 esztendős Oszumi Josinori 8 millió svéd korona, azaz közel egymillió amerikai dollár kíséretében kapja meg Nobel-díját a decemberi átadó ünnepségen Stockholmban. Addig is akad azonban néhány információ, amit érdemes, hogy megismerjünk a kutatóról.

A negyedik japán tudós, aki elnyerte az orvosi Nobel-díjat

Oszumi a 25. japán Nobel-díjas, köztük is a negyedik, aki orvosi kategóriában érdemelte ki a kitüntetést. Fukuoka városának szülötte, tanulmányait pedig többek között a New York-i Rockefeller Egyetemen végezte, mielőtt visszatért volna hazája fővárosába, ahol a tokiói egyetemen megalapíthatta saját kutatói csoportját. Jelenleg a Tokiói Technológiai Intézet professzoraként dolgozik.

Az autofágia egy önemésztési folyamat, mely során a sejtek belső újrahasznosítás céljából lebontják saját összetevőiket

Az első, aki definiálni tudta a sejtek újrahasznosítási folyamatát

A sejteknek szüksége van az újrahasznosításra a túléléshez. "Amikor szűkösen állnak rendelkezésre a tápanyagok, a sejt működésbe hozza ezt a rendszert, amely során az elöregedett vagy szükségtelen részeit lebontja, majd begyűjti azokat, hogy biztosítsa önmaga zavartalan működését" - magyarázta a folyamatot Ivan Semeniuk a The Globe and Mail hasábjain .

Az autofágiát korábban egyszerű öncélú folyamatként emlegették, Oszumi úttörő kutatásai azonban rávilágítottak, hogy a lényege a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlyában rejlik.

A kritikus önemésztési rendszert, amelyet autofágiának hívunk, Oszumi professzor a pékek által használt élesztő sejtjeiben mutatta ki 1988-ban. Azóta a japán kutató mint "az élesztő alapvető kutatója" aposztrofálja magát - miközben az általa felfedezett folyamatot az emberi sejtek túlélésének fundamentumaként ismerik el széles körben.

Felfedezése betegségek kutatásában is segítséget nyújthat

A rák és olyan neurológiai rendellenességek, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet az autofágiát szabályozó gének mutációja, így ennek az újrahasznosító rendszernek a vizsgálata segíthet mind a kutatásban, mind a megelőzésben számos betegség esetén.

Oszumi egy korábban a The Globe and Mailnek adott interjújában úgy fogalmazott, hisz benne, hogy a felfedezésének "kapcsolata számos kór kapcsán beigazolódik majd a közeljövőben".

Segít megérteni, miként vagyunk képesek elviselni az éhezést

Az autofágia a testünk természetes védekezési mechanizmusa - feltérképezése pedig segíthet a tudósoknak megérteni, miként vagyunk képesek megbirkózni az extrém helyzetekkel.

"Oszumi felfedezése megnyitotta az utat afelé, hogy megértsük az autofágia alapvető fontosságát számos fiziológiai folyamatban, mint például az éhezéshez való alkalmazkodás vagy a fertőzések elleni reakciók" - írta sajtóközleményében a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Üzenet a fiatal tudósgenerációknak

"Minden, amit mondhatok, hogy ez egy valódi megbecsülés" - árulta el újságírók előtt a díj odaítélésének hírére Oszumi, aki hozzátette, szeretne üzenni a fiataloknak is. "Nem mindenki lehet sikeres a tudományban, de fontos, hogy mindig felnőjünk a kihíváshoz" - fogalmazott a friss Nobel-díjas kutató.

Forrás: time.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

ásványi anyagok
Ez a két tápanyag csodát tesz a májjal – Mutatjuk, mennyit kell bevinni belőlük
szőlő
Naponta ennyi szőlőt lenne szabad megenni – Könnyű túlzásba esni vele
Hálapénz helyett így próbálnak ma előnyhöz jutni a betegek – 3-ból 2 orvos találkozik a jelenséggel
vesék egészsége
Ez az ital a vesét is védi: esténként egy pohár sokat jelenthet a dietetikusok szerint
Elsőként jelezheti a hasnyálmirigyrákot ez a bőrelváltozás – Erről ismerhető fel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24 °C
Minimum: +4 °C

Derült, vagy fátyolfelhős, napos, száraz idő várható, a délutáni órákban egyre többfelé csökken a fátyolfelhőzet. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 22 és 26 fok között alakul.Késő estére általában 8 és 15 fok közé hűl le a levegő, de a hidegre hajlamos helyeken már hűvösebb lehet az idő. Az előrejelzések szerint a hét első felében még anticiklon alakítja időjárásunkat, fronthatás nem várható.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: van a férfiaknak emlőmirigyük? – Teszteld az anatómiai tudásod! A férfi és női test között jócskán akadnak anatómiai különbségek. Vajon mely szervek hiányoznak azonban egyik vagy másik nem esetében? Teszteld a tudásod kvízünkben!
kvíz
A hirtelen súlyváltozás hormonzavart jelezhet. Igaz vagy hamis? – Itt a nagy hormonkvíz! Fáradékonyság, hajhullás, hangulatingadozás és váratlan súlyváltozás – ezek a panaszok sokszor ártalmatlannak tűnnek, valójában azonban a hormonális egyensúlyzavar jelei is lehetnek. Derítsd ki, mennyire ismered a hormonális problémák leggyakoribb tüneteit!