5 elterjedt tévhit az emberi aggyal kapcsolatban

A Scientific American öt ilyen tévhit nyomába eredt. Íme!

A túlsúly nem a testről, hanem az agyról szól: a túlevés és a kényszeres evés például csak attól függ, hogy agyunk hogyan produkál olyan ősi evési szokásokat, amelyek a mai körülmények között már egyáltalán nem lenne szükség. A folytatásért kattintson! 1. Az ember csupán az agya 10 százalékát használja. Sokan gondolják, hogy az ember az agyának csupán a 10 (a megengedőbb változat szerint) 20 százalékban használja. Ezzel általában arra hívják fel a figyelmünket, hogy az emberben mennyi kiaknázatlan lehetőség van, amit meg kell próbálnunk mégis kiaknázni. A tévhit minden bizonnyal a Csúcshatás (Limitless) című 2011-es filmből származik: ebben a főhős egy csodaszer segítségével képes kihasználni agyi kapacitásának 100 százalékát. Ez azonban fikció: az agy aktuálisan "nem használt" részei nem kapcsolhatók be egy gombnyomással. Így téves azt hinni, hogy csak akarni, próbálni kell, és az agyunknak mind nagyobb részét tudjuk majd használni.

2. A "jobb" és a "bal" agyféltekés emberek különböznek egymástól. A közfelfogásban az a téves képzet él, hogy az ember agyának bal féltekéje a racionális dolgokat, míg a jobb féltekéje az intuitív, kreatív tevékenységeket irányítja. A szétválasztás hamis: valójában az ember agyának mindkét féltekéje részt vesz minden kognitív tevékenységben. A jobb és bal agyféltekéhez kötődő tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a nyelvi képességek a legtöbb ember esetében inkább kötődnek a bal agyféltekéhez, míg a téri tájékozódás és az érzelmek inkább a jobb agyfélteke tevékenységéhez köthetők.

Ezeket a lateralizációs különbségeket a pszichológusok személyiségtípusokhoz is szokták kötni – ebből adódhatott a félreértés. Agyi képalkotó eljárásokkal nem igazolható, hogy a racionalitás kizárólag a bal, míg a kreativitás csak a jobb agyféltekéhez lenne köthető.

3. Tudnunk kell egy nyelvet ahhoz, hogy meg tudjunk tanulni egy másikat. Sokszor szokták felhozni a kétnyelvűvé nevelés ellen azt az érvet, hogy az lassabb fejlődést okoz, hiszen ahhoz, hogy a két nyelvet ne keverje a gyerek, több időre és energiára van szükség. Valójában azonban a kétnyelvű környezetben felnövő gyerekek ugyanolyan gyorsan fejlődnek, vagy akár még gyorsabban is, mint az egynyelvűek. Ráadásul sokkal jobban képesek általánosítani a nyelvi struktúrára vonatkozó információkat, mint az egynyelvűek.

4. A nők és a férfiak agya különbözik egymástól, és ez befolyásolja a tanulási képességeket. Sokan hiszik, hogy a nők és a férfiak agya eltér egymástól, aminek következtében különbözőképpen tanulnak. Ezt azonban még egyetlen vizsgálat sem bizonyította: valójában az nemekre jellemző képességek sem. Ha bizonyos teljesítményekben mégis megmutatkoznak nemek közötti különbséget, azok nem nemekhez köthető agyi különbségekből származnak.

5. Minden gyereknek megvan a maga tanulási stílusa. Sok szülő és tanár gondolja, hogy minden gyereknek megvan a saját tanulási módszere, amely a számára eredményes lehet. Így vannak "vizuális típusok", "verbális típusok" stb. Annak ellenére, hogy ezek az elképzelések masszívan elterjedtek, kutatási bizonyíték nincs rájuk. Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy a tanulás akkor eredményesebb, ha többféle csatornán érkezik hozzánk az információ.