Szinte mindenki bedől ezeknek: a leggyakoribb tévhitek az aknéról

Talán nincs is olyan ember, akinek az életét ne keserítenék meg időről időre az aknék. Noha mindennapos bőrproblémáról van szó, még mindig sok tévhit él a köztudatban a pattanások kialakulásáról, a különféle megelőzési és kezelési módokról. Mutatjuk a legelterjedtebbeket.

A legtöbben rendszeresen szembesülnek az arcukon vagy egyéb testtájaikon megjelenő aknékkal, míg másoknak csak időszakosan kell megküzdeniük a jellemzően ártalmatlan, ám olyankor igen kellemetlen bőrproblémával. És persze olyanok is akadnak – ők a szerencsések – akik csak nagyon ritkán “pattognak ki”. A pattanásos vagy a problémás bőr ma már nem számít tabunak, sokan mégis kínosnak tartják, ha megjelenik rajtuk egy vagy több apró dudor, esetleg piros pötty. Részben ebből adódik, hogy az érintettek egy része még a legvadabb házi praktikáktól sem riad vissza annak érdekében, hogy leszámoljon az aknékkal és visszanyerje egészségtől ragyogó bőrét. Csakhogy nem mindegy, miben hiszünk és mivel kísérletezünk.

1. tévhit: A pattanásos bőr kamaszkori probléma, a felnőtteket kevésbé érinti.

Tény, hogy kamaszkorban a hormonális változásoknak köszönhetően – amikor a hormonok hatására a bőrben található faggyúmirigyek intenzívebb faggyútermelésbe kezdenek –, mindennapos jelenség, hogy a bőr zsírosabb lesz, és a fokozott faggyútermelődés miatt a mirigyek nem tudnak megfelelően ürülni, ezért eltömődnek és begyulladnak. Az így keletkező aknék jellemzően az arcon, a vállakon, a mellkason és a háton alakulnak ki. Annak ellenére, hogy szinte minden kamasz megtapasztalja az aknékkal járó kellemetlenségeket – a bőr alatti feszítő érzést, a fájdalmat, a bőrpírt, majd a kifakadó pattanás után esetlegesen hátramaradó sebet, súlyosabb esetben pedig heget –, nem kizárólag e korosztály küzd velük. Gyakorlatilag minden életkorban előfordulhatnak, mivel kialakulásuk hátterében számos ok állhat.

2. tévhit: Akkor lesz valaki pattanásos, ha nem fürdik eleget, vagy ha nem tartja be az alapvető higiéniai szabályokat.

Ez az állítás ebben a formában nem igaz: attól még nem lesz feltétlenül aknés a bőr, ha valaki mondjuk csak kétnaponta fürdik. A pattanások kialakulását számos tényező előidézheti: a már említett hormonális változás, ami nem csak kamaszkorban, hanem más életszakaszokban, például várandósság vagy menopauza idején is felboríthatja bőrünk egészséges pH-értékét, ami 4,7 és 5,75 között alakul. Bizonyos betegségek és egyes gyógyszerek szedése is járhat fokozott aknéképződéssel. Ahogy a stresszes életmód, a nem megfelelő – szénhidrátokban gazdag – táplálkozás, a dohányzás, sőt, az olyan bőrápolási és sminktermékek használata is, amelyek eltömítik a pórusokat. Mindezek mellett a genetikai hajlam is szerepet játszhat abban, hogy ki milyen külső, illetve belső tényezők hatására “pattog ki”. Becslések szerint az emberek 70-80 százalékának problémás és aknéképződésre hajlamos a bőre.

A fenti vélekedéssel együtt az az elképzelés is igen népszerű, miszerint az alapos és gyakori mosakodással megelőzhető a pattanások kialakulása. Ez azonban nincs így. Fontos, hogy nap végén rendszeresen és kíméletesen tisztítsuk bőrünket, hogy a pórusainkba beülő szennyeződést eltávolítsuk. De nem szükséges túlzásba vinni a mosakodást, azzal ugyanis sokkal többet árthatunk bőrünknek, mint amennyi hasznunk lesz belőle. A gyakori mosással, dörzsöléssel ugyanis eltávolítjuk bőrünk természetes lipidrétegét, ami amellett, hogy bent tartja a nedvességet, védő funkciót is ellát: megóvja bőrünk legfelső rétegét a fizikai behatásoktól, sérülésektől. Ha ez a lipidréteg sérül, könnyebben bejutnak rajta a különféle kórokozók, amelyek aztán gyulladást idézhetnek elő.

pattanás, akne
Rengeteg tévhit él a fejekben a pattanások kezelésével kapcsolatban. Fotó: Getty Images

3. tévhit: a pattanásoktól úgy lehet a leghatékonyabban megszabadulni, ha szappannal mosakszunk, vagy az érintett területet fogkrémmel kenjük be, esetleg egyéb, szárító hatású kozmetikumokat használunk, mert ezek “lehúzzák” a gyulladást. Erre a célra az acetilszalicilsav hatóanyagú gyógyszerek is alkalmasak lehetnek.

A pattanásoktól mindenki gyorsan és lehetőleg fájdalommentesen szeretne szabadulni, abba viszont már kevesen gondolnak bele, hogy a megfelelő és hatékony kezelés érdekében fontos, hogy – szakember segítségével – tárjuk fel, mi okozhatja a kellemetlen tünetet. Nem mindegy ugyanis, mi áll a háttérben. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a “nagyanyáink korában” jól bevált házi praktikákhoz folyamodnak: például fogkrémet kennek az aknékra, szárító hatású szappannal “kezelik” az érintett területet, esetleg kamillás borogatást vagy teafaolajat tesznek rá, hogy az lehúzza a gyulladást. Előbbi valóban szárító hatású, de a kiváltó okot nem szünteti meg, csak arra alkalmas, hogy kiszárítsa a bőr hámrétegét, így az sérülékennyé válhat. Ráadásul olyan összetevőket tartalmazhat, amelyek irritálhatják az amúgy is duzzadt, gyulladt, gennyes területet.

A “házi szárítás” már csak azért is kontraproduktív lehet, mivel a faggyúmirigyek a szárítás hatására megduzzadnak, és még több faggyút kezdenek termelni, ami kedvez az újabb és újabb aknék kialakulásának. A kamillával és a teafaolajjal pedig azért érdemes vigyázni, mert az arra érzékenyeknél nemhogy a gyulladást nem húzzák le, de még allergiás bőrreakciót is kiválthatnak. Arra sincs tudományos bizonyíték, hogy az acetilszalicilsav hatóanyagú gyógyszer hatásos lenne a pattanások ellen, vagy lehúzná a bőrgyulladást.

4. tévhit: a csokoládétól és a zsíros ételekről érdemes lemondani, mert hatásuk azonnal meglátszik a bőrön: mindenki kipattogzik tőlük

Az emberek többsége szembesült már vele, hogy bizonyos ételek elfogyasztása után bőre érezhetően zsírosabbá vált, vagy pattanások jelentek meg az érzékenyebb területeken: jellemzően az arcon – az orr környékén –, az áll vonalában, vagy a dekoltázson, esetleg a háton. Szakemberek szerint nem árt tisztában lenni vele, hogy valóban vannak olyan élelmiszerek (mint például az olajos magvak, a csokoládé, a tejtermékek, a fűszeres, olajban sült ételek), amelyek fokozott faggyútermelésre ösztönözhetik a faggyúmirigyeket, vagyis elősegítik az aknéképződést. Ugyanakkor nem mindenkire hat ugyanúgy ezek fogyasztása: egyéni adottság és genetikai hajlam kérdése, kinek milyen élelmiszertől aknésodik a bőre, ahogy az is, hogy milyen mértékben.

Mit tehetünk, hogy visszaszorítsuk a pattanások kialakulását?

A genetika hajlam ellen ugyan nem harcolhatunk, de egészséges életmóddal, rendszeres és bőséges folyadékbevitellel, a bőrtípusunknak megfelelő kozmetikumok és sminktermékek használatával, valamint bőrünk tudatos kímélésével – például nem tesszük ki hosszabb ideig direkt sugárzásnak, és igyekszünk kerülni azokat a helyeket, ahol nagy a füst vagy a szmog – sokat tehetünk azért, hogy szervezetünk első védelmi vonala egészséges és sima legyen.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google HírekbenFacebookonInstagramonViberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3, +9 °C
Minimum: -3, +3 °C

Fényszegény, szürke idő lesz, legfeljebb keleten süthet ki némi időre a nap. Nyugaton eső, havas eső is lehet, máshol csak szitálás fordul elő. Néhol időnként megélénkül a keleties szél, 3, 9 fokos maximumokat mérhetünk. Szombaton átmenetileg nem jön újabb front. Ennek ellenére a fejfájás tartós tünet lehet, estétől a migrénhajlam is fokozódik. Alacsony lesz a hő- és komfortérzet, a fertőzések terjedésének kedveznek a feltételek. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: